|
Kezdjük azzal, hogy mi is az a ghettoblaster. Az én korosztályom
még látott, sőt, birtokolt is ilyet jó 30 évvel ezelőtt: a fogalom a bazinagy
rádiósmagnókat takarja, amiket az afroamerikai srácok hurcolásztak a vállukon,
az amerikai nagyvárosok kevésbé előkelő negyedeiben, és persze bömbölt a
dobozokból mondjuk Snow-tól az Informer.
Oké, de miért csinálna valaki ilyet, és főleg miniben?
A magyarázat rém egyszerű: Mikey barátomtól kaptam ajándékba két aprócska
hangszórót, amik kb. úgy néztek ki, mint amik semmire sem jók. Egy próbát
azért megér a dolog, mert ha Mikey azt mondja, hogy jó a cucc, meg BMW gyári
autóhangszóró (és tényleg, 1990-1996 között :-)), akkor azt el is hiszem neki.
:-) Fehér ember lenni nagy meglepetés: a kis vackok bizony teljesen
hallgatható hangot adnak! Persze mélyet nagyítóval sem lehet találni benne,
de ezt nem is vártam. Kidobni kár, sima PC speaker halál uncsi, komoly dobozt
csinálni belőle gombhoz a kabátot - és akkor jött az ötlet. Legyen hát
ghettoblaster. 2.1-es felállásban, beépített jó minőségű erősítővel (nem
TDA2003, köszönjük :-)) hátulra néző méllyel, hogy az ne rontsa el a
látványt.
Szóval, amikor azt írtam, aprócska, akkor nem vicceltem. A választott
mélyhangszóró van a képen középen. Ez egy SBX-1010. Igen, az 10 centis. A
kicsik beépítőkerettel is kisebbek ennél. |
|
|
Első teendő: tervezzünk. Az ember fejében él egy körülbelüli kép, hogy
hogyan is kell egy ilyen cuccnak kinéznie, de azért érdemes referenciaképeket
keresgélni a neten. Tervezőeszköz: PowerPoint. :-)
Az előlapnak egyetlen aktív eleme lesz: a kivezérlésmérő, amiben a sárkányok
által fújt láng fogja mutatni a kivezérlést. Ha már a projekt poén, akkor ne
fogjuk vissza magunkat. :-)
És hogy hogyan szeretném ezt a részletesen kidolgozott előlapot élőben
megcsinálni? Na erről majd később. |
Az egész cucc összesen 35x15x11 cm, szóval nagyjából az életnagyságú
eredeti méretének a fele. Ekkora méretben meg hangszórókkal nincs szükség
komoly falvastagságra, 10 mm-es MDF-et választottam. A dobozban még így is
nagyon
szűk a hely. A 10 cm-es hangszóró majdnem kitölti mélységben
a dobozt. Az elektronikák elhelyezése komoly kihívás lesz, főleg, ha az
egésznek bonthatónak kell maradnia. A terv az, hogy dupla alaplap lesz,
a felső be van ragasztva a dobozba és a megfelelő helyeken kivágva, az alsó
pedig hordozza az áramköröket. |
|
|
|
A szükséges faanyag nevetségesen kevés, asszem bruttó 790 forintot
fizettem vágással együtt. :-) |
A következő kérdés az erősítő. Találtam egy egyszerű 2W-os, egyszeri
+12V tápot igénylő erősítőkapcsolást (lásd Linkek). Pár alkatrészt ki kellett
cserélni, gyors paneltervezés, aztán hadd menjen. A hangja abszolút
élvezhető... miután sikerült kiküszöbölni a legnagyobb gyengéjét: az eredeti
kapcsolás erősítése túl nagy, és üresen is rondán gerjed (de legalább alacsony
frekvencián). A másik baja, hogy azért a TL084 nem egy rail-to-rail erősítő,
így könnyű klippelésig vezérelni a cuccot, ami szintén nem szól túl szépen. De
ha ezeket leküzdjük, és beérjük a korlátozott hangerővel, akkor az eredmény
egyáltalán nem rossz. A TIP2955/3055 páros még csak nem is kézmeleg - ez nem
baj, sőt: a hűtés problémás lenne a zárt dobozban. |
|
|
|
Táp, három erősítőcsatorna éa a kivezérlésmérő - ezt kell elhelyezni.
Mivel első ránézésre látszik, hogy egy síkban esélytelen, úgy döntöttem, a
három erősítő modul egymás fölé lesz építve. Így elfér függőlegesen kb. 10
cm-ben - a rendelkezésre álló hely 12 cm. :-) |
Az elrendezést gondosan meg kell tervezni, hogy legyen hely még a
bekábelezésre is. A képen felül látszik az alsó alaplap az áramkörök tervezett
helyével, alul pedig a felső alaplap, és a szükséges kivágás. Azáltal, hogy
nincsen keresztmerevítés, a kábelezést meg lehet tenni az összerakás előtt,
és szükség esetén komplett ki lehet venni az egészet. |
|
|
Na jó, de még mindig nem tudjuk, honnan lesz előlap. Itt jön egy újabb
érdekes részlet: az őszi szünetben megajándékoztam magam egy 3D nyomtatás
tanfolyammal, ahol szó volt tervezésről is. A javasolt eszköz a Rhinoceros,
ami 90 napig tesztelhető ingyen, hogy az ember kellően beleszeressen. Utána
viszont horror a licencdíj. Szerencsére még a 90 napon belül vagyunk... a cucc
pedig zseniális. Az előlap tervét alig 5 óra alatt sikerült összerakni. |
|
Ja és amit még nem mondtam: a tölcséres magassugárzók is csak
látványelemek lesznek :-), szintén 3D nyomtatással megvalósítva. |
|
|
Amiről még nem esett szó, az a kis hangszórók átvitele. Ahhoz, hogy a
mélyet rendesen tudjam illeszteni hozzá, meg kellett mérnem a
karakterisztikájukat. Névleges átvitel 2 kHz-től, alatta olyan szép 12
dB/oktávos meredekség, mintha vonalzóval húzták volna.
Ebből az következik, hogy a mélyet is 2 kHz-ig kell felengedni. Az SBX-1010
simán elbírja - audiofilek viszont biztosan húzzák a szájukat a hátrafelé
elhelyezett hangszóró miatt. Nos, az eredő átvitel biztos nem lesz tökéletes
- de hát kit érdekel, ez végülis egy ghettoblaster! :-) |
Építés
A doboz építés előtt gondosan vágjuk ki az összes nyílást: hangszórók,
kivezérlésmérő LED-jei, hátsó "mélyhangszóró", hálózati kapcsoló és vezeték
átvezetés, RCA aljzat, és persze az belső alaplapon a fent ábrázolt minta.
:-) |
|
|
Az elkészült 3D nyomtatott előlapot természetesen ki kellett festeni.
A 3D-ben kiemelt feliratok szerencsére könnyen festhetők, csak óvatosan
húzzuk át rajtuk az ecsetet. Akrilfestéket használtam, remekül fedi a PLA-t,
amiből a 3D nyomtatás készült. |
Az előlapot felragasztottam az előzőleg már lefestett dobozra, majd
gondosam lepréseltem, amígy megkötött a ragasztó. Erre azért volt szükség,
mert a 3D nyomat hátoldala nem volt teljesen sík.
A belső és a külső alaplap közötti felületet dekorgumival ragasztottam körbe,
részben légmentes lezárás, részben zajcsillapítás céljából.
Mefigyelhető a képen, hogy a befelé álló sarkok lekerekítésre kerültek - a
tapasztalat az volt, hogy a kiálló sarkokban könnyen elakadnak a vezetékek
összerakáskor. |
|
|
Következő lépésben a kivezérlésmérő LED-jei kerültek a helyükre. Ezeket
egy raszteres NYÁK-ra szereltem fel - nem volt egyszerű a pozícionálás, hogy
minden LED pont a megfelelő lyukba kerüljön. |
Éles teszt összerakás előtt, még a kivezérlésmérő LED-jei nélkül.
Itt derült ki, hogy a műveleti erősítők PSRR (tápfeszültség-elnyomási tényező)
értéke mégsem olyan jó, mint a linkelt honlapon szerepel, így kelett kicsit
finomítani az áramkörön, hogy ne zúgjon, pontosabban csak minimális mértékben
zúgjon. A tökéletes megoldás a táp stabilizálása lett volna, de ezt szerettem
volna elkerülni.
Amit érdemes megfigyelni a képen, az a csillagpontos tápellátás: egy pontból
indul a tápvezeték az összes modulhoz. |
|
|
Az összerakást a külső kezelőszervekkel ill. a 230V-os kábellel kezdjük,
utána jönnek az áramkörök. Hely az nagyon kevés van, némi ügyeskedést igényel
a dolog. Ahogy a képen is látszik, a három erősítő modul szinte kitölti a
rendelkezésre álló helyet. |
Próbaüzem teljes kivezérléssel. :-) Persze szó nincs rettenetes
hangerőről, de szobai háttérzenének teljesen használható a cucc, és poén
projekthez képest meglepően hallgatható a hangja. |
|
Akit érdekel, az építésről készült néhány timelapse videó (ha már
van az embernek GoPro-ja, használja is valamire :-)). |
|
Tanulságok
Persze a dolog nem volt tanulságok nélkül. Röviden leírom, milyen
felismerésekre jutottam az építés közben ill. kapcsán:
- a 3D nyomtatás megfizethető verzióban a technológiából adódóan nem képes a
nagyon apró dolgokkal megbirkózni, így a kisméretű feliratokat kerülni kell.
Célszerű legalább 1 mm-re kiemelni, akármilyen mintát is csinálunk, sokkal
"tisztább" a kinyomtatott részlet. Komoly előlap minőséget nyers 3D
nyomtatással nem fogunk kapni, de ilyen célra teljesen használható.
- ne higgyünk el mindent, amit a neten olvasunk. Oké, ezt eddig is sejtettem
:-), de hogy áramkörökkel kapcsolatos komolynak látszó cikkekkel is óvatosnak
kell lenni, az új volt.
- szinte minden részletet megterveztem előre, kivéve a kivezérlésmérő
LED-jeinek felszerelését. Ennek megfelelően az építésnél ezzel volt a legtöbb
küzdés. Kevesebb problémával megúsztam volna, ha a LED-eknek is tervezek és
csináltatok egy külön panelt.
- mielőtt valaki lelkesen belevágna "Ilyetakarok!" felkiáltással, arra azért
felhívnám a figyelmet, hogy a projekt időigénye nem kevés. Nagyságrendileg: a
3D előlap megtervezése 8 órát vett igénybe, a festése 3 órát, az erősítő
panel tervezése 6 óra, elektronikák építése 4 óra, nyers doboz összerakása
3 óra, festése 2 óra, az összerakás pedig még közel 10 óra, szóval
anyagbeszerzéssel együtt gyakorlatilag
egy teljes munkahét
elment erre
a kis játékra...
A cikk utoljára frissítve: 2016.01.
Vissza a lap tetejére |
Vissza a nyitóoldalra
|