| 
      
     | 
    
      
 Tölcséres hangdobozt építeni jóval komplexebb feladat, mint zárt
vagy basszreflex dobozt. Kellő gyakorlat és szerszámok nélkül nem szabad
belefogni! Nem árt tisztában lenni a tölcséres dobozok működési és méretezési
elveivel sem. 
| A szokásos "kötelező táncok" :-) után természetesen én is valami extrát
szerettem volna. Kapóra jött egy hangfalterv a Hobby Hifi újságban... a leírás
alapján eldőlt a dolog, szélessávú tölcsér lesz a dologból. Természetesen :-)
árban nem volt megfelelő a hangszóró, így magam álltam neki a méretezésnek.
Másodikra már egész pofás kis dobozt sikerült tervezni, mint a mellékelt rajz
is mutatja. A rajz nem 100% pontosságú, mivel 1:5 arányban rajzoltam, és a 19
mm-es pozdorja a képen 4 mm és nem 3.8. A doboz megépítésénél elölről hátrafelé
célszerű mérni, az elemeket a helyükre rakva, így biztosítható, hogy a tölcsér
keresztmetszete tényleg úgy alakuljon, ahogy megterveztük. | 
  | 
 | 
  
Néhány szó a tölcsérek előnyeiről és hátrányairól: 
- Az előnyök között a tölcsérfanatikusok elsősorban a keresztváltó és általában
a keresztezések okozta problémák hiányát emlegetik. Nincsenek interferenciák, a
hangforrás pontszerűnek tekinthető, fókuszáltabb a színpadkép, mint egy
többutas hangfal esetében. A hatásfok egy zárt dobozénak közel tízszerese (!),
ezért relatív kis hangszóróval illetve kis teljesítményű erősítővel is elegendő
hangerőt lehet produkálni. 
- Hátrányok: a hangszóró frekvenciamenetével általában gondok vannak 10 kHz
fölött, nyalábolódik a hang a magasabb frekvenciák felé, nagyméretű és
bonyolult doboz szükséges (persze egy lelkes barkácsolónak egy szép feladat
kihívást jelent és nem elrettentést... :-)), a levegő nagyarányú kompressziója
miatt torzítások léphetnek fel a tölcsér nyakában, a doboz kényes az
elhelyezésre. 
Akit részletesen érdekel a dolog, az a Single Driver Website oldalon talál
információkat. | 
 | 
  
  | 
A Hobby Hifi által javasolt 230 Eurós Veravox szélessávút kicsit
drágának tartottam első körben. Némi keresgélés a neten, végül kikötöttem a
Monacor SPH-64X/AD mellett, ami a paraméterei alapján megfelelőnek tűnt és még
beleesett a megfizethető kategóriába. Indulhat a dobozépítés. :-) 
Akiknek elsőre elég egy egyszerűbb és kisebb doboz, próbálkozhatnak egy
könnyebben megépíthető Visaton FRS-8 hangszórós tölcsérrel. | 
 | 
  
Noha a rajz (egy tölcsérhez képest ;-)) egyszerűnek tűnik, egy doboz 20
darabból áll össze! Nem csekély anyagmennyiség, sem darabra, sem felületre
(több, mint 4 m2 faanyag kell a két dobozhoz). És a BricoStore-ban
mindössze egy darabnak tévesztették el a méretét levágáskor... :-) 
(Csak, hogy legyen viszonyítási alap: a képen látható kupac 2 méter
széles!) | 
  | 
  
  | 
A későbbi pontos illesztések érdekében a munkát érdemes azzal kezdeni,
hogy - szigorúan ügyelve a pontosságra! - felrajzoljuk az egyik oldallapra a
tölcsér menetét, azzal együtt, hogy az egyes lapok hogyan kerülnek átfedésbe.
Ez jól mutatja majd, hogy melyik lapból mennyit kell lereszelni. 
Ami a pontosságot illeti: a tölcsér nyakánál a rés 17 mm széles. Ugye nem kell
ecsetelnem, hogy itt 1 mm tévedés 6% hibát jelent! Fordítsunk kellő figyelmet
a pontos mérésre, ha már órákon át tervezgettük a tölcsér keresztmetszetének
lefutását... :-) | 
  
| Rajzolás közben érdemes az egyes darabokat jelekkel ellátni, amik a
későbbi pozíciójukat mutatják. Ez azért is hasznos, mert relatív sok hasonló
méretű fadarabbal kell dolgozni, és könnyű elveszteni a fonalat, hogy most
akkor a 42 vagy a 43 centis darabot kell-e lereszelni... Ugyanezeket a
pozíciójeleket lehet látni a fenti képen is. | 
  | 
  
  | 
Egy kis elektronikus művészet: :-) a fényképen nem voltak rendesen
láthatók a felrajzolt vonalak, ezért rá kellett engedni egy gyors
"edge detect"-et... 
Mint írtam korábban, a felrajzolási fázist mindenképpen érdemes nagy
odafigyeléssel csinálni, és fel kell készülni rá, hogy elég időigényes munka.
Nekem az első tölcsér felrajzolása másfél óráig tartott. 
(A második is. :-)) | 
  
| Az oldallapok hátsó sarkát le kell vágni. A műveletet dekopírfűrésszel
rendesen véghezvinni nem túl egyszerű. Ekkora szakaszon szinte kizárt, hogy
egyenesen végigmenjen a szerszám... hacsak sínt nem csinálunk neki. A feladatot
egy vízszintező, amit két pillanatszorítóval rögzítünk, hibátlanul megoldja.
:-) | 
  | 
  
  | 
A hangszóró mögötti nyomókamra csillapításához a szakirodalom 6-8 mm
vastag filcet javasol, persze ilyet sem találtam a barkácsáruházakban. Találtam
viszont szőnyeget, aminek az alja vastag filc. "Ez jó lesz!" felkiáltással
mentem is a Praktiker eladójához, aki rezzenéstelen arccal levágott nekem egy
25 centis csíkot a 4 m széles szőnyegből... :-) 
 
A hangszóró alatti kihasználatlan térfogatot (a képen a jobb oldali üreg) is
célszerű csillapítani (kitömni). Profi testépítők válasszák a homokot erre a
célra, én maradtam a padlószőnyegnél, elég nehéz lesz a doboz még így
is... | 
  
| A gondos felrajzolás összerakáskor hozza meg a gyümölcsét: méricskélés
nélkül a helyükre lehet illeszteni a megfelelő szögben lereszelt darabokat, és
szépen épül a szemünk láttára a tölcsér. Egyre érdemes figyelni: ha nem akarjuk
a hangszórókábelt végigfűzni a tölcsér teljes hosszán, akkor előre találjuk ki
a kábel útját, és a belső elválasztók beragasztása előtt fúrjuk ki a
kábelátvezetések helyét (amit utána tömíteni kell!). A jobb oldali kerek lyuk a
majdani hangszórócsatlakozó helye. | 
  | 
  
  | 
Mikor az összes elem a helyére került, gondosan ellenőrizzünk mindent.
Míg egy sima zárt vagy basszreflex doboznál nagyjából akadálytalanul
ügyködhetünk a doboz belsejében összeragasztás után is, egy tölcsér esetében ez
nem igazán működik. Mielőtt tehát a másik oldallapot is véglegesen a helyére
rakjuk, győződjünk meg arról, hogy az összes él egy síkban van, és az oldallap
sehol nem fog elállni. Ha ugyanis a tölcsér egyes szakaszai nincsenek
légmentesen elzárva egymástól, akkor bizony hiába dolgoztunk! | 
  
| Összerakás után a doboz felületét célszerű glettelni (festés esetén pedig
egyenesen kötelező), legalább azokon a részeken, ahol a pozdorjalemez éle lesz
tapétázva. A famintázatú tapéta ugyan jó találmány, de könyörtelenül megmutatja
a felület egyenletlenségeit. Legyünk rá felkészülve, hogy az első réteg tapaszt
"beszívja" a lemez, szinte biztos, hogy egyszeri kenés nem lesz elegendő, ha
tényleg sima felületet szeretnénk. | 
  | 
  
  | 
És igeeen! :-) A nehezén már túl vagyunk, lehetne gondolni. Azért
célszerű némi időt és energiát tartalékolni a tapétázásra is, nem triviális
feladat, különösen a doboz belsejében. | 
  
A tölcséres dobozok sajátos formája szinte kéri magának a kétszínű
burkolatot. :-) 
 
No és a hangja? Hát igen. :-) 
Ha azt mondják, hogy a tölcsér más, mint a többi, akkor hidd el látatlanban.
:-) Tényleg az. Ahogy EAR mondta, "mágikus". :-) Nekem ugyan van benne egy jól
hallható rezonancia egy ponton (oda se neki, majd kimérem ;-)), de ezzel együtt
nagyon tetszik a hang. Az eddigi dobozaimhoz képest légiesen könnyed, szellős,
terhelés nélkül is játszva zenél (szobahangerőn gyakorlatilag nem látható
membránkitérés!). A "kedvenc műfajok" is a vártnak megfelelőek: jazz, blues
csodaszépen szól, a hangszerek élnek, az énekhang a bőr alá megy... Egyvalamit
nem szeret: a nagyon nagy hangerőt, gyanítom, itt már a kompresszió okozta
problémák jelentkeznek. Ja igen, még valami. A Monacornak kellett jó egy óra,
mire "észhez tért", aki ezt a hangszórót választja, készüljön fel arra, hogy a
bejáratódási idő alatt sokkoló a hangja... :-) 
 
Szóval megéri-e a macerát? Szerintem igen. ;-) | 
  | 
  
  | 
Egyik kedves olvasóm, Buzás Csaba, alias Dj Csibu vette magának a
fáradságot, és megrajzolta a tölcsért 3D-ben. Ezúton is köszönöm a gyönyörű
rajzot. 
Csaba, szeretném jelezni, hogy a következő doboz egy Schmacks-tölcsér lesz.
:-))) | 
 | 
  
	  
A cikk utoljára frissítve: 2006.11. 
      
      
        Vissza a lap tetejére |
        Vissza a nyitóoldalra 
         
       
     |