Lamborghinit a garázsba!

Sajnos nem tartozom azok közé, akik számára egy Lambo megvásárlása csak egy pénzügyi kérdés. Viszont nagyon tetszik a Murcielago Roadster, és miután végre ki lett festve a garázs, elgondolkodtam rajta, milyen szép is lenne a látvány, ha a garázsajtót felnyitva egy ilyen sportkocsit látnék.
A hangsúly itt van: egy ilyet látnék. :-) Gondolom, mindenki látott már olyan padló- illetve falfestéseket, amik egy adott pontról nézve a valóság illúzióját keltik. Na valami ilyesmit szeretnék én is, olyan formában, mintha a garázs folytatódna a falon túl is.

A dolog lényege, hogy a falat, amire festeni akarunk, tekintjük a leképezés síkjának, a látszólagos tárgy pedig mögötte helyezkedik el. Tulajdonképpen semmi egyébre nincs szükség, mint egy olyan fotóra az autóról, ami éppen akkora látszólagos távolságból készült, mint ahogyan láttatni szeretnénk. Ezt kell felrajzolni a falra és kifesteni.
A megoldás apró problémája, hogy nehéz szerezni kölcsönbe ilyen autót, de még találni sem könnyű egy fényképezés erejéig sem. Mit tesz hát ilyenkor az egyszeri mérnök? Modellez. Pontosabban makettez. :-)

A modell

Ha megépítem a garázs méretarányos makettjét, benne a gondosan elhelyezett autóval, mindezt alkalmas pontból lefotózom, és fedésbe hozom a garázs fényképével, akkor hajszálpontosan megkapom az autó képét a hátsó falon. Ezt egy egyszerű négyzethálós módszerrel kinagyítva a falra, már csak a festés van hátra. :-) Valahogy így:

Persze azt tudni kell, hogy a látvány csak egyetlen pontból lesz teljesen hibátlan. Viszont nálunk 9 méter hosszú a garázs, így majdnem tökéletes látványt már több nézőpontból kaphatunk.
Mivel nagyobb mennyiségben nehéz a színeket házilag pontosan kikeverni, a festés valószínűleg "paint-by-numbers" módszerrel fog majd történni, vagyis lecsökkentem a színek számát kezelhető mennyiségre. Így valamelyest stilizált ábrázolást kapok a fotorealisztikus helyett, de ezzel jó eséllyel együtt tudok majd élni. :-)

Az első lépés, hogy egy gondosan megválasztott nézőpontból lefotózzuk a kérdéses falfelületet. Én onnan fotóztam, ahol a garázsajtó kinyitásakor állok, az én szemmagasságomnál valamivel lentebbről, hogy a nálam alacsonyabbak számára is megfelelő legyen. Ügyelni kell arra, hogy a fényképezőgép pontosan vízszintes legyen, ellenkező esetben a perspektivikus torzítás komolyan megnehezíti majd a munkát. Az sem árt, ha megmérjük az objektív talajtól való távolságát, mert ugye arányosan csökkentett magasságból kell majd fotózni a modellt.

A kiválasztott makettet a Fujimi gyártja. Számomra egy egyestés makett, de én nem vagyok profi makettező (ennek megfelelően követtem is el hibákat az összerakás során). De jelen esetben a makett csak eszköz volt, nem cél. És annyira azért nem lett ronda. :-) Jó, festeni még kell, de a projekt szempontjából a geometriája az érdekes.

A következő lépés a garázs pontos, méretarányos makettjének megépítése, beleértve a járólappal lerakott padlót. Ez utóbbit az egyszerűség kedvéért számítógéppel fogom megrajzolni, és nem rakom ki kövenként. :-)

A garázs lemakettezése végül kicsit több papírt igényelt a becsültnél. :-) A meglevő részből csak annyit építettem meg, hogy pontosan illeszteni lehessen a fényképezőgéphez. Az exponálási magasságot néhány slim tokos CD-vel állítottam be. Ahhoz, hogy a fényképezés pontosan a garázs falaival párhuzamosan történjen, átjelöltem a nézőpontot a hátfalra.

Az egész garázst megvilágítottam felülről az asztali lámpával. Mivel a makett sima fénymásolópapírból készült, ezzel remek szórt fényt kaptam a garázs belsejében (ami persze ezen a vakus képen abszolút nem látszik :-)). A rekeszt minimálisra vettem, hogy minél nagyobb mélységben éles legyen a kép. Mivel a gép le van téve, az expozíciós idő nem számít...

Vagyis sajnos mégis. :-( A kép megfelelően részletgazdag - cserébe iszonyatosan kontrasztszegény és zajos. Ráadásul vannak kisebb gondok a párhuzamosokkal is... De ekkora hiba bele fog férni szerintem.

A rajzolás első lépése a garázs és a makett fényképének az összeillesztése. Itt sajnos muszáj csalni - nálunk például a garázs hátfala nem merőleges az oldalfalakra... No meg a makett hibáit is kell kompenzálni.

A kocsi átrajzolásához hasznos, ha egy éldetektort átengedünk a képen, az sok esetben csodákra képes... most is. Innentől jön a fáradságos rajzolgatás, szépen alapobjektumokból felépítve az autót. Nekem mintegy 4 óra kellett hozzá.

Ha kész a rajz, eltüntethetjük a makett fényképét, hogy lássuk, mennyire lett jó a geometria.

Hmm, egész jónak tűnik az eredmény. :-) Mehet rá a rács, aminek alapján majd ki lehet nagyítani.

A számítógépes munkafázis utolsó lépésenként leheljünk életet a rajzba. Dolgozzuk ki a részleteket, játsszunk a színekkel, árnyalatokkal, kontúrokkal, tükröződésekkel és árnyékokkal, ki-ki vizualitásának és türelmének megfelelően. Persze ésszel: ha 9 méterről fogjuk nézni a képet, nem biztos, hogy érdemes az ablaktörlő lapát minden alkatrészét külön megalkotni. :-) Aki meg akarja nézni, meddig jutottam, a Letöltések rovatban megtalálja a képet nagyobb felbontásban. Nekem eddig tetszik... :-)

Lamborghini látványterv

A megvalósítás

A leírást olvasva a nagy többség azonnal közölte, hogy nem vagyok normális :-), de csalódást is okoztak volna, ha nem teszik. :-) Azért elhangzott több kreatív és konstruktív javaslat is. A legjobb: a négyzethálós nagyítás helyett miért nem cibálom le a projektort a garázsba, vetítem ki a képet, és rajzolok annak alapján? Nos, az ötlet teljesen hibátlan, és ha valaki esetleg hasonlót akar csinálni, javaslom, tegye is meg. Én azért nem tettem, mert az eredeti terv az volt, hogy egy mindenki számára megvalósítható leírást adok az egészről. És amíg abban már nincs semmi rendkívüli, ha valakinek van digitális fényképezőgépe, egy projektor azért még nem mindenkinek hozzáférhető. Szóval maradt a négyzetháló.

A négyzethálót természetesen maximális gondossággal kell felrajzolni a falra. Ilyenkor jön rá az ember arra a két alapigazságra a falat illetően, hogy az csak elméletben függőleges és sík. :-( Pozitív meglepetés viszont, hogy a vízmérték mennyire pontos, használjuk bátran. Jöhet a rajzolás. Nekem mintegy 6 óráig tartott felvinni a rajzot. Természetesen nem féltve őrzött 0,5-ös Rotring ceruzánkkal érdemes nekiállni :-), falfelületre bőven jó az ácsceruza. Érdemes csomagban venni, mert nagyon fogy - egy ceruza nem is lett volna elég. A háló négyzeteit érdemes azonosítókkal ellátni, hogy ne kelljen megállás nélkül számolgatni, hányadik sorba/oszlopba kerül az aktuális részlet. A fotó ezúttal is éldetektálva van :-) - máshogy egyszerűen nem látszott a rajz...

Az elkészült rajz kifestését a kontúrokkal kezdtem. A sárga részek széle barna, a szürkés részeké fekete lesz. Ügyelni kell arra, hogy nem minden felrajzolt vonal jelent egyben kontúrt is (ez jól megfigyelhető az előző képpel összehasonlítva). A kontúrokat bátran fessük meg, nem baj, ha nem teljesen egyenes a széle, a kitöltőszínek ráfestésekor simán lehet korrigálni. A festéshez az Aquacolor festéksorozatból választottam a színeket. Ezek elég kis kiszerelésben is megvásárolhatók, és mint a tapasztalat mutatja, nagyon jól fednek. A fehér alapszín Fresco mészfesték. Kevésbé műanyag hatású, mint a Diszperzit vagy a Héra, és közvetlenül a vakolatra festve is döbbenetesen fehér felületet ad.

A kontúrok után elkezdtem a kifestést. Elsőre azt gondoltam, hogy a kiválasztott alapszínek önmagukban jók lesznek - nos, nem. Ugyan mindegyik szín nagyon szép önmagában, csak éppen együtt nem úgy néznek ki, mint ugyanannak a sárgának a különféle árnyalatai. Marad tehát a színkeverés.

Azok a felületek, amiket nem egy színnel festünk végig, természetesen sokkal plasztikusabbnak tűnnek. Az autó lassan "testet ölt". A legbonyolultabb rész természetesen az első fényszóró: egy lámpatest megfestése nekem két órát (!) vett igénybe. Érdemes bátran játszani mindenféle színátmenetekkel, még ha közelről furcsán is néz ki, ne felejtsük el, hogy a tervezett nézőpont sokkal távolabb van, mint ahonnan festéskor látjuk a képet.

Az autó elkészülte után következett a padló megfestése. Az első változat semmilyen szempontból nem stimmelt: rossz volt a geometria és nem kevésbé a szín. Annyira frusztrált voltam, hogy le se fotóztam. :-) Egy hónap állásidő után nekiestem másodszor, gondosan ügyelve, hogy korrigáljam a hibákat. A mellékelt fotó mutatja a képet, ahogy a garázs felnyitásakor látom. Nem rossz, az oldalfal színe egészen jól fut, cserébe kicsit világos a padló, no meg persze nem ég a lámpa, és mégis tükröződik. :-)

Teljesen más a látvány felkapcsolt villannyal. Az árnyékok és a tükröződések életre kelnek, és a padlónál is jóval kisebb a kontraszt. Ami sajnos csak túl későn merült fel, mint ötlet: le kellett volna festeni a padló körüli álló peremet is, azzal még folyamatosabb hatást keltene az átmenet. Na majd legközelebb, mondhatnánk... De annyira nem vagyok benne biztos, hogy mégegyszer belevágnék. Jó móka, de döbbenetesen időigényes.

Lamborghini freskó

Akit érdekel az eredmény kicsit részletgazdagabban, a Letöltés rovatban megtalálja a képet. Itt viszont néhány megfontolandó gondolat azoknak, aki esetleg azon törik a fejüket, hogy belevágjanak egy ilyenbe.
- A tiszta munkaidő, amit ráfordítottam az ötlettől az utolsó fotóig, minimum 100 óra, ha nem több. Ha az embernek heti 4-5 óra erre fordítható ideje van, akkor elég gyorsan ki lehet számolni, hogy a projekt akár fél évig is készül(get)het.
- A padló környezetében festeni kényelmetlen, a garázs pedig télen hideg. Célszerű keríteni egy vastag hungarocell lapot, és azon ülni, illetve feküdni (a padlóhoz közeli részeket csak fekve lehet megfesteni). Nem árt, ha van kéznél egy elektromos radiátor, amikor dolgozunk. Télen az ember ujjai így is elgémberednek két óra alatt.
- Használjunk többféle ecsetet. A kontúrfestéshez a legjobb egy kb. 1 cm széles lapos ecset, lehetőleg merev szálakkal (nem szőr, hanem műanyag). A nagy felületeknél váltsunk nagy ecsetre.
- A falfestékek nagyon jól fednek. Ha elrontottuk, fessük át megszáradás után, a következő réteg gyakorlatilag 100%-osan eltakarja az alatta levőt.
- A festék és a színező közvetlenül összekeverés után jóval sötétebb, mint száradás után a falon. Ezt vegyük figyelembe, amikor színt keverünk.
- a kikevert színek egy hűvös pincében hetekig elállnak minőségromlás nélkül. Inkább keverjünk ki nagyobb mennyiséget, és tároljuk a felesleget.
- Óvatosan adagoljuk a színezőt, különösen a feketét. Ha túl sokat rakunk bele, nem győzzük majd hígítani, hogy elég világos legyen.

És akiket még mindig nem sikerült volna elriasztani, azoknak: Kalandra fel! :-)

A cikk utoljára frissítve: 2009.06.

Vissza a lap tetejére | Vissza a nyitóoldalra