LEGO animációs filmkészítés technikai részletek 3.

Mivel a tapasztalatgyűjtés és a cikkek írása párhuzamosan zajlott, ezért az információ helyenként kicsit strukturálatlan. Egyelőre leírom a legfrissebb tapasztalatokat, aztán következő alkalommal igyekszem majd normálisan összerakni az egészet.

Kameramozgatás

Kameramozgást kétféleképpen csinálhatunk: fizikailag mozgatjuk a kamerát, vagy "digitális zoom"-ot imitálva a felvett képeken változtatjuk a képkivágást. Ez utóbbit természetesen akkor, ha a felvett képek megfelelő felbontásúak. Ennek a fő előnye az, hogy az animáció mozgása és a zoom külön hangolható. Adott esetben megtehetjük azt, hogy először megcsináljuk az animáció időzítéseit, majd azok függvényében a nagyítást. Ezzel elérhető, hogy a zoomolás egyenletes sebességgel történjen.
Ha fizikailag mozgatjuk a kamerát, akkor persze ez a lehetőségünk nincsen. Kezdőként célszerű aránylag egyszerű kameramozgást választani, pl. egy figura követését. Ezt úgy oldottam meg, hogy egy lécet rögzítettem az asztalon, és a díszlet távolságát LEGO kockákkal állítottam be, a felvételek között pontosan egy osztásnyit változtatva. Így a figura gyaloglás közben ugyanott marad a képen.

Szinkronhang felvétele

A technikai részleteken túl megvannak az első tapasztalatok az emberi tényezőkről... :-) Noha kedves kollégám/kolléganőm lelkesen dolgozik a szövegeken, eleinte kissé lámpaláz uralkodott. Ami segít: nyugodt környezet, a mondatok többszöri elismétlése és azonnali visszahallgatása, részletes rendezői instrukciók arra vonatkozóan, hogy milyen hanglejtéssel, sebességgel kellene elmondaniuk a szöveget. És persze nem baj a színpadiasság: ugyan a figuráinkat rávehetjük a gesztikulálásra, de a mimikájuk erősen korlátozott. :-) Ne féljünk ezt kissé túlzásba vitt intonációval ellensúlyozni. Az első kísérleteknél garantáltan monoton és erősen papírról felolvasottnak ható hang lesz az eredmény. Ne essünk kétségbe, és nyugtassuk meg szinkronszínészeinket. :-)
Mindenképpen vegyünk fel mondatonként 3-4 mintát, és többszöri meghallgatás után válasszunk. Hosszabb mondatok esetén ne féljünk akár több részből összevágni a szöveget.

Képsorozatok

A mozgássorozatok hossza és ezzel a képkockák mennyisége meglehetősen gyorsan tud nagyra nőni. Kínos meglepetés, ha az ember a közepén elrontja, és persze minél hosszabb a szekvencia, annál könnyebben csúszik be hiba. Legyünk ezért óvatosak, és ne nagyon vegyünk fel egy kameraállásból 50 képkockánál többet. A film dinamikáját is erősítik a váltások a kamerapozíciók között, mi pedig szusszanhatunk egyet két sorozat között. És persze az sem baj, ha a fényképezőgép nem a munka felénél merül le... A D50 akkutartója és rögzítése olyan, hogy az akkumulátort nem lehet kivenni, ha a gép állványra van rögzítve. Nem kell ecsetelnem, hogy esélytelen mégegyszer ugyanabba a pozícióba visszarakni.

Jelenetek sorrendje

Mivel a munkában nagyon jelentős részt ad ki a helyszín megépítése, forgassunk le egymás után minden jelenetet, ami az adott helyszínen játszódik, akkor is, ha a filmben nem egymás után következnek. Persze ehhez alaposan meg kell fontolni az érintett jelenetek kapcsolódását az őket megelőző illetve követő jelenetekhez.
Én mostanra jutottam el odáig, hogy ha nagyon jó tempóban dolgozok, akkor az elkészítési idő kb. már csak 2000 (! azaz kétezer!) szerese az elkészült film hosszának.

Kép maszkolás, radírozás

Amikor lebegő figurákat vagy tárgyakat jelenítünk meg, azokat átmenetileg rögzíteni kell, majd a rögzítés nyomait el kell tüntetni. A rögzítéshez gyurmaragasztót használtam. A nyomok eltüntetéséhez a legegyszerűbb eljárás, ha készítünk egy képet az üres helyszínről, majd képszerkesztőben a javítandó kép mögé rakjuk, mint második réteget, majd nemes egyszerűséggel leradírozzuk, ami nem kell. Szép és jó, pár dologra azért érdemes figyelni:
- a rögzítést a figura kamerától távoli oldalára tegyük (különben a figurából radírozunk ki részeket),
- ellenőrizzük, hogy a két kép pontosan fedésben van-e. Ehhez a javítandó kép rétegmódját állítsuk "Különbség"-re. Ideális esetben ilyenkor a látható kép nagy része fekete (minél feketébb, annál "egyformább" a két kép,
- használjunk puha szélű ecsetet a radírozáshoz - a képek sosem pixel pontosan élesek.

A cikk utoljára frissítve: 2011.02.

Vissza a lap tetejére | Vissza a nyitóoldalra