LEGO animációs filmkészítés technikai részletek 4.

Ez az utolsó írás a témában. Már csak néhány apróságról van szó, amik azonban megfelelő odafigyelés mellett nagyban hozzájárulnak a munka sikeréhez.

Fájlok sorszámozása

Látszólag részletkérdés, de pillanatok alatt bele lehet fulladni a keletkezett fájlmennyiségbe. Ezért gondosan építsük fel a könyvtárstruktúrát és a névkonvenciókat már a forgatás elején. A filmet bontsuk fel sorszámozott jelenetekre. A "jelenet" fogalmára a legegyszerűbb definíció, hogy "mindaz, ami a történetben egy helyszínen, időbeni megszakítás nélkül történik". Egy jeleneten belül nálam "vágások" vannak: egy vágás az a képsorozat, amit egy kamerapozícióból, vágás nélkül felveszünk. Persze lehet szükség több verzióra, ezeket olyankor verziószámmal különböztetem meg. Tehát az Sc8Cu3v2 fájl a 8. jelenetben a 3. vágás 2. verzióját jelenti. (Egy másik verzió nem feltétlenül jelent komplett újraforgatott képsorozatot, jelentheti a meglevő képek eltérő módon történő vágását is.)

A figurák hajának leragasztása

LEGO figura rajongók talán szentségtörésnek tartják, de a forgatáshoz bizony célszerű a figurák haját a fejükre ragasztani. Ennek hiányában minden alkalommal, mikor fejcsóválást szeretnénk animálni, csúszkálni fog a "paróka", ami az animáció lejátszásakor ordít a képről, és súlyosan idétlenül :-) néz ki.
Azon figurák esetében, amiknek két arca van a fejre festve, vagy döntsük el, melyiket szeretnénk látni a filmben, vagy ha mindkettőre szükség van, vegyünk két figurát.

Motion capture

Na jó, a motion capture talán kissé nagyképűen hangzik ebben az esetben :-), de valami hasonlóról van szó. A lényeg, hogy amikor a párbeszédek közben a figurák gesztikulálnak, akkor nagyon nehéz magunktól eltalálni, hogy mikor hogyan kalimpáljanak a kezükkel. Hogy élethű legyen, vegyük fel először a szinkronhangot, majd a szinkronhangot visszahallgatva vegyük fel kamerával (vagy akár fényképezőgéppel, mobiltelefonnal) a saját gesztikulálásunkat. Aztán a felvett kis videót rakjuk rá a filmre (összeidőzítve a szinkronhanggal) overlay rétegként valamelyik sarokba, és nincs más dolgunk, mint a figurák kezét a saját mozgásunknak megfelelően animálni. Ehhez értelemszerűen kell minimum 5, de inkább 8 kép a kar különböző pozícióiról. Több nem kell, mert a gesztikulálás elég gyors kézmozgás, nem férne bele több képkocka abba az időbe, ami alatt a mozdulatot ténylegesen végrehajtjuk.

Sok kép készítése

Ha nem látjuk át, hogy egy mozgás lefolyása milyen, ne szégyelljünk több képet készíteni, mint amennyire szükség lesz. A vágáskor úgyis nagyon gyorsan ki fog ugrani, melyik képkockára nincsen szükség, a törlés meg csak egy pillanatig tart. Ellenben, ha hiányzik egy fázis, akkor az legrosszabb esetben a teljes szekvencia újraforgatását is jelentheti.

A cikk utoljára frissítve: 2011.04.

Vissza a lap tetejére | Vissza a nyitóoldalra