Aliens APC modell

Építsünk APC-t! :-)

Mindig is szerettem volna egy RC modellt, de valahogy soha nem tudtam rávenni magam, hogy vegyek egyet. Építeni, na az teljesen más. Eddig mondjuk arra sem :-), de miután a környékbeli macskák rendszeresen randalíroznak a teraszunkon, jött az ötlet, hogy milyen menő lenne egy autonóm közlekedő jármű, ami elzavarja őket.

Természetesen szó sem lehetett valami szokványos típusról, így az M41a után az Aliens rajongás újabb tagadhatatlan jeleként az APC-re esett a választás. A formája látszólag egyszerű... de ez csak addig tart, amíg valaki el nem kezdi tüzetesebben megnézni a részleteket. Letörések, apró bizgentyűk mindenhol, két fedélzeti ágyú, satöbbi. Lesz ezzel meló, ezt már akkor sejtettem.

APC leírás

A tervezett funkcionalitás főbb pontjai:
- kerekenként külön motor, viszont nincs kormánymű, így a fordulást a kerekek fordulatszámának egyenkénti szabályozásával lehet megoldani,
- belső nézet, Wifis kamerával, az autonóm viselkedés "intelligenciája" a járművön kívül megvalósítva,
- 433 MHz-es rádiótávirányítás egyszerű soros parancsokkal (első körben kézi irányítással, második körben automatikusan,
- fényszórók természetesen működnek,
- macskariasztás víz spriccelésével,
- a felső ágyú - ahogy a filmben is - leengedhető a jármű feneke mögé.

Karosszéria

A neten szerencsére elég sok kép és rajz található a járműről, gyakorlatilag komplett műszaki rajz is van. Nem akartam kicsi modellt, több okból sem, így 1:16 méretarány mellett döntöttem. Ez felemelt ágyúval 52 cm hosszú karosszériát jelent, az azért nem kicsi. Alapanyagnak 6 mm-es MDF-et és 4 mm-es rétegelt lemezt használtam a karosszériához, az alváz 10 mm-es MDF. Elsőnek a két oldalfalat építettem meg a sárvédőkkel.

Amikor ez megvolt, akkor hátulról előrefelé haladva elkezdtem összeépíteni a két oldalt. Egészen addig minden egyszerű, amíg a közepéhez nem érünk.

Építéskor több elméleti probléma van, mint gyakorlati.

Az enyhén lejtő tetőlemez két oldalán ugyanis folyamatosan változó dőlésszögű letörések vannak. Ezt kimatekozni teljesen reménytelen, de nem is kell. Ezen a ponton jöttem rá arra, hogy sokkal több elméleti probléma van az építésben, mint gyakorlati. :-) A letörésekbe MDF-et ragasztottam, és formára reszeltem. Gyorsabban megvan, mint az ember gondolná, és egész tetszetős lett az eredmény. A végén azért, ahol kellett, javítottam a hibákat folyékony fával.

Meghajtás

A kerekek meghajtásához miniatűr DC motorokat választottam, ezek konkrétan akkorák, mint másfél kockacukor :-), 40-50 mA-t fogyasztanak, viszont van rajtuk egy 1:1000-es áttétel. Oké, a száguldozás úgysem volt benne a specifikációban. :-) A képen a tengely egy M3-mas csavar, csak hogy lehessen képet alkotni a méretekről. A rögzítőkeretek 3D nyomtatással készültek - ahogy rengeteg más apróság is a későbbiekben.

Íme az alváz a kerekekkel, szépen láthatók a jellegzetes dísztárcsák, és ezen a ponton már az első lámpák LED-jei is a helyükön vannak.

A felső ágyú

A felső ágyú mozgatása az a mondat, amit legközelebb biztosan kihagyok a specifikációból. Két hete izzadok vele, túl vagyok két majdnem sikeres megoldáson, most próbálkozok a harmadikkal. Lássuk a részleteket.

A koncepció az, hogy az ágyút tartó kis kocsi egy pár U keresztmetszetű sínben fut, és mindkét irányba damil húzza. A damil a sín végein bekanyarodik a karosszéria belsejébe, és ott csévélődik fel egy-egy orsóra, amiket léptetőmotorok tekernek. Ez ideáig tök frankó, csak... csak mint tudjuk, az ördög a részletekben rejlik. Maga az ágyú is el fog tudni forogni a felépítményen, erre szolgál a kocsi közepén tanyázó csapágy.

A damil mozgatását két apró, 5 V-os léptetőmotorral terveztem megoldani. Ez majdnem jó is lett, de sajnos a nyomaték kevésnek bizonyult (egyes számú bukta). Terveztem és 3D nyomtattam rá egy 1:4-es fogaskerék áttételt, amitől persze iszonyú lassú lett az ágyúmozgatás, cserébe még mindig nem volt elég a nyomaték (kettes számú bukta). A képen az egyes számú bukta látható. :-)

A döntés végül az lett, hogy másik léptetőmotort használok, abból viszont nem fér el kettő, pontosabban fogalmazva az egyik nem fér el ott, ahol kellene. Így a vezérlés ugyan egyszerűsödik, viszont a két damilt nem tudom a motorokkal megfeszíteni, hanem kézzel kell, még használat előtt, plusz meg kellett oldanom azt, hogy a két damil találkozzon ugyanazon az orsón.

A méretpontosság érdekében a sínt először egyben nyomtattam ki. (A halál pontos pálya azért elengedhetetlen, mert ha elakad a kiskocsi, akkor a fene megette az egészet.) 8 óra 3D nyomtatás, ment is a kukába annak rendje és módja szerint :-(, amikor rájöttem, hogy a támaszanyagot nem tudom eltávolítani belőle (harmadik bukta). Szétvágtam a tervet két részre, és újra nyomtattam, külön a két felét.

A darabokat alapos próbálgatás és precíz illesztés után 5 perces műgyantával ragasztottam a karosszériába - Mikey barátomat idézve, "az nem hazudik". :-)

A következő furfangos kérdés, hogy mi fogja az ágyút forgatni. Erre azt találtam ki, hogy közvetlenül az ágyú alatt lesz a karosszériában egy mágnes, amit szintén léptetőmotorral tudok forgatni, az ágyú aljában meg egy másik mágnes, ami követi az elsőt. Hogy biztosra menjek, megdupláztam, és végül 2x2 mágnes került bele. Így néz ki a felső darab, ami majd az ágyút tartja.

Magát az ágyút végül négy darabban nyomtattam ki, hogy optimalizálni tudjam a támaszanyag-nyomtatást, illetve az összeépítést. A kis piros nyíl egy apró mágnesre mutat - ez tartja majd a helyén az ágyút. A párja az eggyel fentebb látható képen levő darab tetejében van.

Így néz ki a cucc összerakva, még nyersen a helyére próbálva. Nem kicsi, de hát maga a modell sem az.

Ez pedig a látvány némi festés után. :-)

az APC festése és a felső fények

Mivel a karosszéria részben fa és részben műanyag, elég rendesen meg kell csinálni a felületkezelést, hogy hiteles legyen. Két réteg alapozó és kétszeri átcsiszolás volt szükséges, utána ment rá a szín. Pontosabban a színek: összesen három a normál festéshez és még egy az öregítéshez.

A felső keresőfény egy 10 mm-es fehér LED, a vezetéke a "lámpatest" alján keresztül megy be a karosszériába. Ezt nyilván így kellett megoldani, de azért volt egy apró nehezítés - erről lejjebb.

A hátsó lámpákba két apró SMD lett került, sorbakötve. A méretek érzékeltetésére odatettem mellé egy USB-s pendrive-ot. A LED-ek összeforrasztása persze igényelt némi türelmet...

A hátsó helyzetjelzők vezetékei a sárvédő aljában futnak, melegragasztóval rögzítettem őket. A fentebb említett apró nehézség itt megfigyelhető: a keresőlámpa vezetéke pont ott jön át a tetőn, ahol az ágyúmozgatáshoz végül használt léptetőmotor és az orsó elhelyezkedik.

És íme a felső fények tesztüzemben. A hátsó helyzetjelzők búrája 3D nyomtatással készült.

Az ágyúmozgatás sokkal több problémát okozott, mint amire eredetileg számítottam :-( - háromszor terveztem át az egészet, közben még léptetőmotort is cseréltem, nem beszélve a vezérlés módosításáról. Végül összeállt :-), de a beszámoló a jövő hónapra maradt.

Folytatás következik...

A cikk utoljára frissítve: 2021.01.

Vissza a lap tetejére | Vissza a nyitóoldalra