|
Komoly dilemmát okozott az "akarok-e házimozi hangdobozokat építeni"
kérdés. Manapság már korántsem biztos, hogy olcsóbban jön ki az ember, főleg ha
beéri minimálkivitellel. A végső lökést a hangdoboz felújítás projekt sikere
adta meg. Eldőlt a dolog, házimozi márpedig lesz. :-) A hozzávaló mélyláda
készítése során szerzett tapasztalatok pedig elég önbizalmat adtak ahhoz, hogy
még ráadásul furnérozásra is adjam a fejem...
Az öt hangdoboz becsült költsége mintegy 60-65 ezer Ft
tokkal-vonóval.
A korábbiakban követett eljárásokat felrúgva, a következő sorrendet
találtam ki:
- először természetesen elkészül a dobozok tervrajza,
- nyers dobozok megépítése,
- átviteli karakterisztikák mérése,
- hangváltó tervezése és építése,
- kész dobozok felületkezelése.
Ezzel - elvileg - el tudom érni azt, hogy a hangváltók méretezése optimális
legyen. Ami már induláskor eldöntött volt, hogy marad a bevált elsőrendű
váltó. |
|
|
|
A kísérletezéshez terveztem egy egyszerű keresztváltó NYÁK-ot, amire
ízlés szerint lehet felépíteni majd az áramkört. A kondenzátoroknál elég sok
furat van, hogy igény szerinti méretű alkatrészt lehessen használni, ráadásul
két kondenzátor párhuzamos kapcsolására is lehetőség van (ha a kívánt érték nem
elérhető). A magashangszóró hangerejének állításához van egy L-Pad-nak is hely
a panelen. Aki használni akarja, annak a beültetés:
L: aluláteresztő szűrő tekercs
CZa és CZb: mélyhangszóró Zobel tag kapacitás
RZ: mélyhangszóró Zobel tag ellenállás
Ca és Cb: felüláteresztő szűrő
RLa és RLb: magashangszóró L-Pad tag ellenállások
Ha nem kell a magasak szintjét csökkenteni, akkor RLa = 0 ohm, vagyis át kell
kötni!
Igény esetén RLb el is hagyható (méretezési kérdés). |
|
A dobozok közül nyilván a frontok a legbonyolultabbak, célszerű az
építést ezekkel kezdeni. Mivel 4 mm-es MDF-et nem sikerült szerezni, helyette
rétegelt lemez került az előlapra. Ezzel kicsit nehezebb dolgozni, figyeljünk
oda. Először vágjuk ki a hangszórók körvonalát a rétegelt lemezből, majd
átjelölve az MDF-ből (itt már csak a beépítési átmérőnek megfelelően!). A doboz
teteje felől dolgozzunk lefelé, mert - különösen a vékony régetelt lemez -
hajlamos a belengésre reszeléskor, és ugye elég dühítő lenne, ha eltörne,
tönkretéve az eddigi munkát. Így viszont kisebb lesz a lengő tömeg. Ha kész,
alaposan préselve ragasszuk össze a két lapot. A felépítést az alap- és
fedőlappal folytassuk, utána ragasszuk helyére az egyik oldalt. Erre már
ráépíthetjük a belső merevítőket. A keresztváltó dobozán (ragasztás előtt!)
fúrjunk lyuka(ka)t a vezetékeknek. |
|
|
Ezután helyére kerülhet a másik oldallap is. Az illesztéseknél rengeteget
segíthet két alkalmas méretű pillanatszorító. Ezeket még a mélyláda
furnérozásakor vettem, de azóta örülök nekik, csak ajánlani tudom mindenkinek,
hogy ezen ne spóroljon.
A képen megfigyelhetők a dupla előlap kivágásai. |
Míg a ragasztó köt, nekiállhatunk a belső kábelezésnek. Mivel jelen
esetben a hangfalcsatlakozó a doboz aljára került (a keresztváltó a
kísérletezések egyszerűsítésére kapott külön zárt részt), a belső kábelek
hossza jelentős. Ha nem akarjuk, hogy összevissza lifegjenek a doboz
belsejében, fűzzük át őket a belső merevítőkbe fúrt lyukakon és
kábelkötegelővel rögzítsük.
A két mélyközép vezetékét ellentétes polaritással vezessük.
Fontos! Erről
mindenképpen készítsünk fényképet. Csak így tudjuk majd meggyőzni audiofil
barátainkat, hogy mindent megtettünk a káros kábel-kölcsönhatások
minimalizálása érdekében. ;-))) |
|
|
A dobozfalakat ízlés szerint csillapítsuk. :-) (A magam részéről a
hangszórókkal szemközti hátfalat illetve a doboz alján levő vízszintes
felületeket tartottam lényegesnek.) Hasonlóan ízlés szerint tegyünk bele
csillapító vattát. A leírt építési sorrend esetében a doboz aljába be tudjuk
helyezni a csillapítóanyagot lezárás előtt, a tetejébe majd a
hangszórónyílásokon keresztül kell.
A hátlapon látható kerek lyuk a hangfalcsatlakozó helye, a téglalap alakú
lyukon keresztül lesz majd hozzáférhető a keresztváltó. |
Közben sort keríthetünk a hangdobozépítés vélhetően legunalmasabb és
legkevésbé sikerélményes részére: megfelelően puha illesztést kell készíteni a
hangszórók és a doboz közé. Ennek két célja van: egyrészt az illesztés
légmentes záródásának biztosítása, másrészt annak megakadályozása, hogy a
hangszórókosár a dobozhoz verődjön. Elsőre hihetetlenül hangzik, de
nem
lehet
úgy meghúzni a rögzítőcsavarokat, hogy a kosár ne tudjon berezegni
(lemezkosárról beszélünk, azért egy öntvénykosár esetében jobb a helyzet). Aki
nem hiszi, próbálja ki, egy kis szinusz sweep-pel olyan szépen be lehet
rezonáltatni a vasat, hogy öröm hallgatni. Aki egyszer megtapasztalta, a
továbbiakban nem fogja kihagyni az illesztést... :-)
Természetesen több megoldás létezik, én a magam részéről dekorgumit szoktam
használni. Ez mintegy 2 mm vastag és ollóval könnyen vágható. Az
anyagtakarékosság érdekében negyedkör darabokból érdemes kirakni a teljes
gyűrűt, legalább a mélyközepek esetében. |
|
|
A keresztváltó NYÁK a gondos tervezés ellenére sem lett tökéletes: arra
nem hagytam helyet, hogy a mélyeket is lehessen csillapítani. Pedig ugye két
hangszóró párhuzamos kapcsolásánál 6 dB-vel nő a szint, és nem 3 dB-vel...
figyelni kellett volna az iskolában. ;-)
Persze eleinte nem ettől volt rettenetes a doboz hangja. Megint rájöttem, és
javaslom is mindenkinek: összerakás után bekapcsolni a dobozt és legalább két
órára otthagyni. (Legalábbis az én szintemen - kifinomult hallással rendelkezők
esetében ez lehet két nap vagy akár két hét.)
Néhány óra kísérletezés után összeállt a "lokális maximumnak" :-) tekinthető
váltó. Erős idegzetűek megtekinthetik a kísérletezés eredményét a bal oldali
képen. :-) Felhívnám a figyelmet a kondenzátorok (kék) mintaszerű párhuzamos
kapcsolására illetve a hangfalcsatlakozó rögzítésére. :-) |
Gondolom, többeket meglep, mit keres a tekercs a dóm ágában - nos, ez a
szobai hangfalakon szerzett tapasztalatokat követi. A DT-99 jelentősen kiemel
10 kHz fölött, amire csak rátesz a doboz D'Appolito felépítése: annyi a magas,
hogy az embernek az az érzete támad, hogy a gitár hangjából csak a pengetést
hallja. A kis soros tekercs alig mérhetően csökkenti a magasátvitelt, mégis
lényegesen kiegyensúlyozottabb lesz a hangzás. |
|
|
Na akkor végre CD-t neki. :-)
Az érzetet nem tudnám jobban megfogalmazni, mint ahogy Subvoice leírta a
honlapján ugyanerről a dómról: egyszerűen több információ jön át rajta. Kedvenc
CD-imen - amiket úgy gondoltam, hogy már jól ismerek -, eddig ismeretlen
hangokat fedeztem fel. :-) És még csak az egyik doboz szól... :-) Érdekes módon
ilyen szempontból übereli a hangdoboz felújítás projekt dobozait is, pedig ott
ugyanilyen hangszórók szólnak. |
|
Az első nyers doboz meghallgatásától a két front doboz befejezéséig
"alig" másfél hónap telt el. Ez elsősorban abból adódott, hogy a furnérozás
felragasztása - azzal a technológiával, amivel én tudom csinálni - oldalanként
kilenc lépésből áll, az egyes lépések között minimum két óra szünettel.
Első lépcsőben tehát szatellitek és center nélkül lett beüzemelve a rendszer. A
hangkép nagyon meggyőző, de a kis bázistávolság és a helység aszimmetriája
miatt elég szűk a sweet spot. Ott viszont tudja, amit kell. Első komoly
filmhang teszt: a Bourne-rejtély autós üldözéses jelenete (angol DTS hanggal).
Örömmel jelenthetem, hogy rendesen van mélysége a hangnak, és nem csak
statikusan, hanem dinamikusan is. A csörömpölő üvegszilánkokat szinte érzem
magamra záporozni :-).
Amit viszont szintén be kell vallani, hogy ezek a dobozok azért kérik a szub
támogatást. Lágy zenéken ugyan elég a 70 Hz körüli alsó határ, de a tuc-tuc
zenék nagyon elhalnak rajtuk, ha csak magukban szólnak. |
|
|
Újabb egy hónap elteltével elkészült a teljes szett. Mivel a kis család
éppen nyaralni volt, zavartalanul tesztelhettem a rendszert nagy hangerőn is.
Élvezetes. :-) Noha nagyon tetszik a cucc, és minden este mozizok is rajta,
igyekszek objektív lenni a tapasztalatok leírásánál.
- Mivel a hangszórók nem árnyékoltak, muszáj volt magasra rakni a
centersugárzót, hogy ne zavarjon bele a tévéképbe. Ennek ellenére a párbeszédek
nem föntről jönnek, hanem a tévéből, leszámítva azt az egy esetet, amikor mono
tévéműsort nézek.
- A szatellitek közelsége nem okoz problémát (ettől azért tartottam), de az
elhelyezésük nem teljesen optimális. Kétféle problémát okoznak a hangképben:
egyrészt a hátulról előre menő hangok "ugranak" a térben, nem elég finom az
átmenet (érdekes módon az elölről hátra menő hangoknál ez nem zavaró), másrészt
előfordulnak olyan esetek (szintén hátulról jövő hangok esetében), amikor a
hangforrás már megjelent a képernyőn, viszont a hang még hátulról szól. Ezen
javítana, ha a szatellitek oldalt helyezkednének el, erre viszont a helyiség
méretei nem adnak lehetőséget. |
És végül a finom részletek: először is hangszóróállvány a hátsó
szatellitnek. Mivel egyedi rendelésre készült (hogy harmonizáljon a galéria
korlátjával), elég húzós tételt jelentett a teljes költségvetésben, így csak
egy darab készült belőle. Főbb jellemzők: forgatható tányér, kábelcsatorna az
oszlop belsejében, üreges talp (hogy betonnal kiönthető legyen). Természetesen
;-) tömör bükkfából. |
|
|
A másik finomság a sorozatszámot tartalmazó gravírozott alumínium
plakettek. A dolog onnan indult, hogy kell valamilyen fedél a keresztváltó
üregének lezárásához. És ha már több hónapot küzdöttem a cucc elkészítésével,
úgy éreztem, egy furnérozott dobozkészlethez méltatlan lenne valami
fröccsöntött műanyag fedél... Igazából ezt merem javasolni mindenkinek,
hasonlóan az erősítőnél leírtakhoz: erőfeszítéseink megérdemlik, hogy az ilyen
részleteket is tisztességesen kidolgozzuk. Utána aztán elégedetten
hátradőlhetünk egy üveg sörrel a kezünkben és élvezhetjük a munkánk
gyümölcsét. :-))) |
Finomhangolás
Mint írtam a mélyláda részben, a láda a hangszóróhoz képest alul van
méretezve. Az eredmény egy púpos karakterisztika (elég jól hallhatóan púpos),
amit soros kondenzátorokkal lehet javítani. A korrekció meg is történt, sokkal
jobb lett a hang, de még mindig aggresszívnak találtam. A
rendszerbeállításoknál egyébként az összes doboz "small"-ra volt állítva, a
keresztezési frekvencia 80 Hz-re, így az egyébként is 70 Hz környékéig működő
dobozokról a terhelés csökkentése érdekében le lettek vágva a legalsó
frekvenciák. Mint tesztjellel hallgatva kiderült, ez jól kivehető lyukat
eredményezett az átvitelben. Valószínűleg ezt a lyukat akartam fülre
kompenzálni, és ennek az eredménye lett a túl sok mélyhang a rendszerben.
Kísérletképpen visszavettem kicsit a mélyből és a frontokat (csak a frontokat)
átállítottam "large" módba, a mélykimenetet "sub+main" állásba, és hallj
csodát: megszűnt az aggresszív ütés a mélyekben, gyakorlatilag folyamatos lett
az átmenet a frontok és a szub között, eltűnt a karakterisztikából a lyuk. A
különbség annyira hallható, hogy rögtön leültettem a feleségemet is a cucc elé,
és minden tiltakozása ellenére :-) csináltunk két gyors A/B tesztet (nem
tesztjellel, hanem filmmel). Miután gondolkodás nélkül az új beállításokra
szavazott, megnyugodtam, hogy nem csak én képzelem be magamnak a dolgot.
Konklúzió: nem szabad sajnálni az időt a rendszer
beállítására.
A cikk utoljára frissítve: 2006.01.
Biamping (2014.03.)
Ez a projekt valahogy nagyon sokáig húzódott, de mivel komoly nyomás
volt a feleségem részéről, hogy már nagyon szeretné hallgatni mind a két
...
Tovább a cikkhez
|
|
|
Szobai mélynyomó (2006.01.)
Mikor szóbakerült a házimozi projekt, hamar kiderült, hogy van
otthon elég hangszóró ;-) szinte az összes dobozhoz, kivéve a mélynyomót. Némi
...
Tovább a cikkhez
|
|
|
|
Hangdoboz felújítása (2006.11.)
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy jelen esetben a felújításra
szoruló doboz is az én művem volt... Ez volt az első szobai dobozpár, amit
...
Tovább a cikkhez
|
|
|
|
Vissza a lap tetejére |
Vissza a nyitóoldalra
|