|
|
2 hearts
 |
Alapvetően Adam Canto és Radha Mitchell párosa miatt esett a választás a
filmre, és hát tudjuk, hogy a szereplőgárda nem garancia a minőségre. Itt sem
az: az alig másfél órás darab nagyjából egy órával tűnik hosszabbnak, annyira
vontatott, ráadásul van benne egy rész, ami teljesen felesleges, kizárólag
időkitöltésre szolgál. A cselekmény két szála jó előre kiszámíthatóan
találkozik a film végén, több tonna cukorszirupban. Bónusz orrbavágás a
nézőnek, hogy az egész történetnek a címhez az égvilágon semmi köze. |
The gray man
 |
Hatos (Ryan Gosling) egy szupertitkos szuperügynök szupertitkos
küldetésben, ahol szupertitkos és szuperfontos kiszivárgott információk
kerülnek a birtokába. Szuperkorrupt megbízója egy másik, szuperkegyetlen
szuperügynököt, Lloyd-ot (Chris Evans lubickol a szerepben) küld a nyomába, és
szuperügynökünknek csak a szuperdögös, Lara Croft klón szuperügynöknő, Dani
(Ana de Armas) van a segítségére. |
Hát, a rengeteg szuperség ellenére maga a film egy szupernagy
kliséhalmaz, de egy megnézést még így is megér. Az akciójelenetek egyértelműen
túl vannak tolva, cserébe eszméletlen látványosak, Tripla X (emlékszik még
valaki? :-)) prágai akciója sokkal kevesebb kárt okozott a város építészetében,
mint Lloyd kizárólag a tűzfegyverekhez értő zsoldosserege. Jó kis akciómozi,
mehet a popcorn meg kóla, aztán hadd szóljon.
The Boys harmadik évad
 |
Az eddig sem vértelen, unalmas és polkorrekt sorozat most még rátesz egy
lapáttal: a harmadik évad messze a legkeményebb az eddigiek közül. Persze ez
kevés lenne ahhoz, hogy jó is legyen, de a színészi játék változatlanul
kiemelkedően színvonalas. A mind jobban elboruló agyú főgonosz szerepében
Antony Starr mimikája Oscar díjat érdemel, de Karl Urban sem sokkal marad le
mögötte, és a többiekre sem lehet panasz. |
Brutális, kőkemény, helyenként rendesen feszegeti - mi több,
döntögeti - a határokat. Mindemellett sokszor fájdalmasan valóságos, viszont
nem megy át szatírába, mint a "Ne nézz fel!", hanem hagyja, hogy a néző
feszengjen kínjában a görbe tükröt nézegetve. És akkor adjuk még hozzá, hogy a
látványvilág pazar, a történet fordulatos, a karakterek egytől egyik mélységgel
bírnak, a pozitív szereplőknek is megvan a maguk sötét oldala. Az már csak a
koktélcseresznye a torta tetején a habon, hogy a nyolcadik részben azt is
megmutatja a nézőnek, hogyan kell egy évadot rendesen lezárni.
Chip and Dale: Rescue Rangers
 |
Raf kritikája
Ki ne emlékezne a Csipet Csapatra, a két mókus, az egérlány és az egérpacák
(na meg a légy, a legyet ne felejtsük, ha már oszkár bácsi gyütt miatta!)
nyomozós kalandjaira? |
Régen volt a kilencvenes évek, ezt érezhették a dűzni fejesei is, s
ezért megcsinálták a saját lebutított és gyerekkompatibilis, de azért
önreflektív 22 Ugrás utcájukat, ami ráadásul annyira meta, hogy csoda, hogy a
Zuckerberg-android még nem perelte be/cancellezte őket. Shrek óta nem volt
ennyire mindenparódia rajzfilm(?) fronton. Vagy, izé. Filmfronton?
Nagyon vicces, vétek lenne kihagyni! Amúgy azt említettem már, hogy NAGYON
meta?
Virgin River negyedik évad
 |
A harmadik évad bosszantó problémáit nagyrészt sikerült kiküszöbölni,
végre nem a drámai kérdések vagy események után közvetlenül érnek véget az
egyes részek (azért van kivétel), valahogy a forgatókönyv is összeszedettnek
tűnik az előzőnél. A konfliktusok ezúttal komolyabban vehetőek, érdekesek a
fordulatok, és az új szereplők is felkeverik az állóvizet. |
A színészi játék kifejezetten jó, a fényképezés még mindig gyönyörű,
a sztori kedves és aranyos. Szóval ez az évad lényegesen élvezetesebb az
előzőnél, leszámítva, hogy a "- Szeretlek. - Én is szeretlek." párbeszéd
annyiszor hangzik el, hogy azokat összevágva lassan egy komplett epizód
összejönne.
Intimitás első évad
 |
Bilbao alpolgármestere és egyben jövőbeni polgármester-aspiránsa, Malen
(Itziar Ituno, a renegát rendőrnő a Money heist-ből) médiatámadások
középpontjába kerül, amikor nyilvánosságra kerül egy róla készült videó, amin
a szeretőjével szeretkezik a tengerparton. A választási esélyei jelentősen
megcsappannak, és a helyzet folyamatosan romlik tovább. |
De nem ő az egyetlen, aki ilyen bűncselekmény áldozata: a fiatal
gyári munkásnő, Ane hasonló támadás miatt lett öngyilkos. A lány elkeseredett
nővére próbál nyomokra bukkanni, de a helyzet szinte reménytelennek látszik. És
az esetek még nem értek véget, a nyomozók pedig tűt keresnek egy mindent tagadó
szénakazalban.
A meglehetősen komor és nyomasztó felütés után a sorozat nagyjából végig
meglehetősen komor és nyomasztó is marad. Elég alaposan körbejárja a
bosszúpornó témakörét, az áldozathibáztatástól, az érintettek
gyógyíthatatlannak tűnő személyes sérelmein keresztül a nyomozás nehézségeiig.
Mivel végig több szálon fut, a nagyjából 6 órányi játékidő alatt nem válik
unalmassá, annak ellenére, hogy nem pörög rettenetes tempóban. Ahogy sok más
mai filmnél, itt is felróható a "minden pasi rossz" hozzáállás sugalmazása, bár
közel sem annyira egyértelműen, mint mondjuk a Gunpowder Milkshake esetében.
Ajánlott.
Thor: Love and thunder
 |
Raf kritikája
Thor és Waititi visszatértek. Együtt. Jött velük két űrkecske, űrvikingek,
űrőrzők, még egy Thor, űrdelfinek, Zeusz és még tucatnyi kisebb-nagyobb
istenség és pár húzós kámea. Ja és 4(!) Fegyverek és Rózsák szám (Axl és Co
asszem most kereste meg az öreg napjaikra a betevő kokaint). |
Waititiék ugyanúgy fullba tolják a kretént (a jó értelemben véve),
mint az előző filmben, ugyanúgy visítva (és majdnem folyamatosan) röhögve nézi
az ember, s ugyanúgy vigyorogva jön ki a teremből.
Ha tetszett az előző rész (lásd még: Thor: Ragnarök), akkor ez minden bizonnyal
jobban fog tetszeni - ha meg csömöröd van az egésztől is érdemes megnézni, mert
mókás, vicces. Izé, azt mondtam már, hogy vannak benne űrkecskék? És azt, hogy
Brett Goldstein (Ted Lasso's "He's here, he's there, he's every-fucking-where,
ROY KENT") is?
Kizárólag eredetiben ajánlom megtekintésre - hiába kiemelkedően jók az
MCU-szinkronok, Russel "Zeusz" Crowe akcentusát tutira nem tudták JÓL
visszaadni.
Kenobi
 |
Raf kritikája
A dizni nem adja fel, minden fillért megpróbál kifacsarni a beruházásból (lásd
még 4 milliárd dollár George "folyamatosan belepiszkálok" Lucas-nak),
több-kevesebb sikerrel. Igaz, hogy a képregényeket (még?) nem olvastam, de
könyveket igen (lásd még Aftermath-trilógia, jajj de rossz (de legalábbis
középszerű semmi) és hosszú!), a filmek is eléggé megosztóak (kivéve a
Rúzsegyet), a sorozatok meg... Hát, a Mandó igazából nem rossz, bár jobban
belegondolva igazából egy RPG-játék végigjátszása minden mellékküldetés
teljesítével, hogy a végén feltápolva számolhasson le az ellennel, de legalább
NÉHA elszakad a Tatooine-tól; aztán ott volt a Boba Fat, ahol csak azok a
részek voltak említésre méltóak, amikben Mandó szerepelt (tehát a fél évad kb.
- mai napig nem értem BF, mint karakter sikerét és népszerűségét). |
Aztán valakinek jött az az ötlete, hogy csináljunk egy filmet
Kenobiról, aki 19 évig a már említett discount Arrakison pocolt, hátha nem
hugyozunk bele nekifutásból a lore-ba. Jöttek a sikerek (pénzügyi - kritikai
már kevesebb), aztán már inkább sorozat lett, mert a filmeket hibernálták (lásd
még: 99%, hogy az összeset elkaszálták, még a Rouge Squadront is).
Hát, sok mindent el lehet mondani a Kenobiról (mármint a sorozatról), de azt
nem, hogy jó lenne; azt sem, hogy ne cseszné el a kontinuitást; és azt sem,
hogy ne töltené el a játékidő felét a Tatooine. De legalább sötét (micsoda
ötlet volt fénykardpárbajokat vaksötétben rendezni!), Kenobi helyenként(?)
buta, mint egy pár rendőrcsizma, a rendezés és a vágás/operatőri munka pedig
pont olyan jó, mint a mojitóba cukorszirup helyett sószirupot tenni (true
story, bár nem én csináltam, de szemtanúja voltam). Kamerarángatás, gyors
snittek, hülye karakterek - kb minden megvan, ami kell, hogy az ember a fejét
fogja a szekunder/tercier/minden szégyenében.
És akkor olyan dolgokat meg sem merek említeni, hogy a talajról(!) visszapattan
a fénykard (ezt már a Jedi Knight 2: Jedi Outcast is tudta, pedig az 2002-ben
futott id Tech 3 motoron (okés, én mostanáig azt hittem, hogy Quake 3
hivatalosan a motor neve - "the more you know")) vagy akár azt, hogy Ben kb.
UGYANOTT megy be egy épületbe, ahol 5(!!!!) évvel korábban Cal Kestis a Fallen
Orderben (igen, KÁNON!).
Igazából elvakult SW-rajongóknak sem tudom ajánlani, annyira középszerű, amit a
rendezés (hiánya), a hülye karakterek/történések és az operatőri munka/vágás
lehúz a bányászbéka popiszkája alá. Ehhez képest még az Égenjáró Cora is jó,
pedig az nem jó.
A cikk utoljára frissítve: 2022.08.
Vissza a lap tetejére |
Vissza a nyitóoldalra
|
Oldaltérkép
