|
|
Sex education negyedik évad |
|
Wolkens ajánlója
A Sex education a negyedik évadra egyrészt egyértelműen túl lett tolva,
másrészt kifulladt. Véletlenszerűen egymás után szórt epizódokra esik szét az
egész, amelyek ráadásul önmagukban sem annyira érdekesek. Az Otis excentrikus
nagynénjét játszó színésznő, Lisa McGrillis alakítása ugyan kifejezetten friss
és üde színfolt a sorozatban, de lassan rá kéne ébredni az alkotóknak, hogy a
három főszereplőt, Otis-t, Maeve-t és Eric-et játszó színészek 28 éves
átlagéletkora (!) már nem igazán teszi őket hitelessé a gimis karakterekben.
Kár a szériáért, kevesebb több lett volna.
Kapcsolódó ajánlók
|
Virgin River ötödik évad |
|
Wolkens ajánlója
Míg az előző évadot a "- Szeretlek. - Én is szeretlek." párbeszéd dominálta, az
ötödiket a csókolózás, komolyan, legalább két percenként valakiknek kötelezően
csókolóznia kell.
A jó hír az, hogy ezt leszámítva nagyon kellemes kikapcsolódás a széria,
izgalmas fordulatok, érdekes új szereplők, és a lassan csordogáló kezdést
leszámítva kifejezetten pörgős sztori. Ha szeretted a korábbi évadokat, az
ötödik biztosan nem fog csalódást okozni.
Kapcsolódó ajánlók
|
The Expend4bles - A Feláldozh4tók |
|
Wolkens ajánlója
Azt adja, amit ígér: folyamatos akció, a minimális szünetekben erős egysoros
szövegekkel megtámogatva. Komolyan egy másodpercig sem vehető (mondjuk eddig
sem ezért szerettük a szériát), logika sem számít, cserébe az akció látványos,
legalábbis a verekedős és lövöldözős jelenetekben. A CGI részek már kevésbé
sikerültek jól. Lazulásra tökéletes, és a környezetvédelmi előírásokat
meghaladó mennyiségben műanyagot tartalmazó Megan Fox alakítása sem annyira
rettenetes, mint amire az ember számít.
Raf ajánlója
Új testnedvet hoznak (akarnak?!) a Feláldozh4tókba (hatodik rész magyar címének
ajánlom: Feláldoz6ók, ide a rozsdás bökőt, hogy ez lesz a címe, AMENNYIBEN
tényleg igazak a híresztelések és tényleg ez egy új trilógia nyitófilmje).
Statham. Stallone. Lundgren. ÉRTED?!
Nem fogok kertelni. Ez egy jó szar film (nem jószar film, hanem olyan szar
film, ami jó; vagyis "jó" - inkább élvezhető). Egy egy űberszar film, ha a
CGI-t nézzük - Nintendo Switch szintű "minőség". Ha MA valaki ilyen minőségű
átvezető animációval akarna pénzt kalapozni egy játéknak, nem kapna pénzt.
ENNYIRE szar.
Történet? Bonyolult, mint egy hajgumi. Lehet nyújtani, de minek?! Poénok? Ülnek
és jók. Megan Fox arcán a smink? Kb. ugyanannyi kiló, mint ő maga.
Meglepetések, csavarok? Pont annyi, mint amikor a kezedbe veszel egy radírt,
becsukod a szemed és megpróbálod kitalálni, mi is van a kezedben. Logika? Nicht
immer, aber immer öfter.
Érdemes megnézni? Csak ha bírod ezeket a vén csóringereket és a stílust - na és
nincsenek nagy igényeid komplex sztorira, és csak egy vállrándítással túl tudsz
lépni azon, hogy a hajón lévő 50 emberből megölnek kétszázat.
Kapcsolódó ajánlók
|
Manta, Manta
versus
Manta, Manta - Zwoter Teil |
|
Wolkens ajánlója
Prezentációs technika tréningen azt tanultuk, hogy az előadást valami személyes
kapcsolódással kell indítani, hogy felkeltsük a hallgatóság figyelmét. Erre
most kifejezetten szükség is lesz, mivel már most érzem, ez lesz jó eséllyel az
egyik leghosszabb ajánló, amit valaha írtam.
Szóval még a 90-es évek elején, a boldog egyetemista évek alatt, az akkori
barátnőm - nevezzük Áginak - konkrétan kijelentette, hogy ha nekem Opel Mantám
lesz, akkor ő bizony szakít velem.
A kapcsolatunk végül nem ezen bukott el :-), úgyhogy nem tudom, tényleg
megtette volna-e, de a jelen ajánló szempontjából lényeges a "miért". Én már
akkor is autómániás voltam, és a vágyott kocsik listájára a cápa hármas BMW meg
a Ford Escort xr3i mellé felfért a Manta is. Kifejezetten szép vonalvezetés
(amit aztán a szintén gyönyörű Calibra vitt tovább) és legendásan elnyűhetetlen
"Opel, sose kop' el" motorok. Csak hát... a Mantához a német kultúrában egy
kifejezetten erős "a csórók sportkocsija" sztereotípia kapcsolódott, a Mantás
viccek* nagyjából annyian voltak a köztudatban, mint Magyarországon a
rendőrviccek. A tipikus Mantás jellemzői az izompóló, a nyaklánc, a nem
túlzottan magas IQ, a műszőrme rókafarok az antennán, spoilerek minden
mennyiségben az autón elöl-hátul-alul-felül, és a jobb első ülésen egy
kötelezően szőke, kötelezően fodrászcsaj barátnő. (Na ez volt az a kép, aminek
az akkori Németországot ismerő Ági semmiképpen nem akart volna része lenni.
:-)) Az első Manta, Manta mozi ennek állított emléket, és nekem Til Schweiger
örökre "A" tökéletes Mantafahrer, hiába játszott azóta 80+ másik filmben,
köztük olyan ismert darabokban, mint a Becstelen Brigantyk meg a Kémes hármas.
Nem kell mondanom, a filmet csakis német eredetiben szabad nézni - ennek
megfelelően egy olyan DVD formájában figyel a polcomon, amin kizárólag német
hang van, felirat sincs, és 6 német márkáért (!) vettem anno valamelyik
MediaMarktban.
Szóval a Manta, Manta 1991-ben megénekli a mítoszt, a túlméretezett légterelő
szárnyakkal, a tuninggal, a tömény benzinszaggal, a viccekkel, a száj sarkában
állandóan ott fityegő cigivel, a gazdag Mercedes tulaj kontra kispénzű Opel
tulaj versengéssel, meg a szőke fodrászcsaj barátnővel (Tina Ruland). Gyermeteg
humora meg béna és kiszámítható forgatókönyve ellenére a mai napig
szórakoztató, helyenként egész rendesen megcsinált autós akciójelenetekkel -
ami nem is baj, hiszen a másfél órás film nagyjából felében mást sem látunk,
mint hogy száguldoznak ide-oda. Az autózás tiszta szeretete sugárzik a filmből
- nagyjából ezt tudta az első Fast & Furious mozi is, tíz évvel később
(!!!).
Aztán huss, elröppent 32 év.
Til Schweiger idén 60 éves. Nagyjából ez az utolsó pillanat, amikor még
hitelesen visszabújhat Bertie szerepébe, és meg is tette - és azt kell, hogy
mondjam, az eredmény a szörnyűségesen hangzó 3.0-s IMDB-s pontszám ellenére
abszolút szerethető. Nem eredeti, nem mutat újat, nem hibátlan, de szerethető.
És ez sokkal-sokkal több, mint amire az említett nagymenő Fast & Furious széria
az elmúlt tizenegynéhány évben képes volt. Az MM:ZT igazi családi film lett
(Luna Schweiger, Til Schweiger lánya a filmben is a lányát alakítja), ami
sajnos nem mentes az altesti humortól (teljesen feleslegesen van benne). A
Mantás sztereotípiákat felváltják az autóversenyzős és a családi drámás klisék:
van itt széthullott, de talán még menthető házasság, baleset miatt visszavonult
versenyző, lázadó gyerek, rút kiskacsából szépséges hattyúvá váló (nyilván)
szemüveges lány, és persze az elmaradhatatlan, már megint motorcserére szoruló,
jó húsz centivel kiszélesített karosszériás Manta.
Érdekes volt két egymást követő este megnézni a két filmet, és látni az eltelt
idő nyomait a színészeken. Tina Ruland úgy érett, mint egy jó bor, a mosolya
ugyanolyan gyönyörű, mint annak idején, a szeme sarkában a ráncok kifejezetten
jól állnak neki. Ehhez képest főhősünk arcát Grand Canyon méretű árkok borítják
- Til Schweiger meg sem próbál kevesebbnek kinézni a koránál, meg annál az
életútnál, amit a film felrajzol Bertie karakterének. És ami külön szuper, hogy
az eredeti szereplőgárdából is sikerült néhány színészt a filmbe csábítani,
tovább erősítve a nosztalgiafaktort.
Ha valaki azt kérdezte volna, lehet-e három évtized után egy olyan folytatást
csinálni egy filmhez, ami egyszerre őrzi meg az eredeti báját és bármennyire
régimódi, működik a története napjainkban is, hát nem hiszem, hogy igent
mondtam volna. Til Schweiger megcsinálta. Ha nem hiszed, nézd meg. :-)
* A kedvencem:
- Hány szóból áll egy Mantás szókincse?
- 153. 100 alkatrész, 50 káromkodás és "sültkrumpli ketchuppal-majonézzel".
Raf ajánlója
30 év után (amúgy 32, de ki számolja) visszatért Til Schweiger Bertie Katzbach
szerepébe, s (spoiler alert) visszatér a nevezetes Manta is.
Lehetne hosszan írni arról, hogy miért is nem jó a film (2.9 IMDB-n) - mert nem
jó a film. Dramaturg ismerősöm mondá vala, hogy ahol háromnál többen írnak egy
forgatókönyvet, az nem lesz jó. Ezt hatan írták (az avatárkettőt meg öten,
tehát van igazság ebben a bölcseletben).
Nem jó film. A humora gyerekes, nem egyszer testnedves-ürülékes (amikor azt
hiszed, nem tud már senki újat mutatni a műfajban, jön EZ a film és a szereplő,
akire rájön a szapora, és egy műhelyben WC-papírért könyörögve válaszút elé
állítja Bertie: 500-as vagy 1000-es csiszolópapírt kér törlésre!!!!4!!!!).
DE. Ott a DE. Ugyanis hiába nem jó a film, van egy kis lelke - és végig
látszik, hogy az alkotók az első perctől az utolsóig élvezték a forgatást. És
ez azért átjön a vásznon.
Megtekintésre csak Manta Manta-rajongóknak és olyanoknak ajánlom, akik csípőből
tudnak legalább 3 mantás viccet.
Kapcsolódó ajánlók
|
Good omens második évad |
|
Raf ajánlója
ómen (ë v. e) főnév -t, -ek ë] (-ok), -e (e) v. -je (e) (választékos)
Olyan jel, amelyből a babonás emberek vmely következő eseményre, rendsz. vmi
rosszra szoktak következtetni; előjel (1a), intő jel. Ez rossz ómen. Útközben
hallgatag és gondolkozó volt, csupán egyszer kiáltott fel bosszúsan: "Rossz
ómen, átkozottul rossz ómen!" (Mikszáth Kálmán)
2019-ben elkészült a Good Omens (Terry Pratchett és Neil Gaiman tollából, 1990)
a várva várt sorozat. Abszolúte nem volt rossz, sőt, jó is. Aztán a nagy
sikernek köszönhetően(?) úgy döntöttek az Amazonnál, hogy ha nincs is alapanyag
(mert ez ugye annyira bejött a Trónok harca utolsó évadánál, de nem kell messze
menni: a Gyűrűk Ura sorozat esetén dettó), addig kell ütni az alacsony
széntartalmú vasat, amíg meleg. Vagy valami ilyesmit szoktak mondani a
kohászok.
2023 közepén meg is jelent streamingen a második évad, aminek igazából az
angyal-démon párosunkon kívül (meg egy-két főbb szereplővé előlépő első évados
mellékszereplő) nem sok köze van az eredeti műhöz. Nagyon érződik, hogy nincsen
alap, a történet nem koherens, össze-vissza ugrálunk az időben (amiben a
legrosszabb, hogy a "történelmi események" legtöbbször jóval szórakoztatóbbak,
mint a "fő" "sztori" szál).
Sorozatként nem igazán jó az évad, történetnek sem. DE. Van egy nagy de. Mégis
jó szórakozás, mert David Tennant és Michael Sheen párosa nagyon jó minden
téren, s a hozzájuk csatlakozott Jon Hamm is szuper a szerepben. Csak miattuk
érdemes megnézni. Ha valakit (esetleg senkit) nem kedvelsz ebből a trióból, ne
nézd meg. Ha viszont igen, akkor fel a második hat rész megtekintésére.
Kapcsolódó ajánlók
|
Átjáróház |
|
Wolkens ajánlója
Krisztián (Bárnai Péter) és Ági (Rujder Vivien) születésükkor egy kórháztűzben
"találkoznak" először, ahonnan mindketten csodával határos módon megmenekülnek.
Sok év után sodorja őket újra egymás útjába az élet. Bimbózó románcuk
megszakadásának oka Krisztián munkahelye: a srác egy hullaházban éjjeliőr, ahol
éjszakánként az a (nemhivatalos) feladata, hogy halott lelkeknek segítse az
átjutást a túlvilágra.
Az alapötlet nem rossz, a film az idő nagy részében ki is hozza belőle, amit
lehet, hogy aztán a vége felé beleessen a klasszikus fantasy hibába: újabb és
újabb szabályokat és nagyhatalmú, ám minden magyarázat és háttér nélküli
szereplőket hoz be, így a kezdetben konzisztensen felépített világ fokozatosan
széthullik, úgy kiszívva a filmből visszafordíthatatlanul a feszültséget, ahogy
a Boncmester (Kulka János) szívja ki a halottakból végleg elveszett lelkeket.
Kár érte, lehetett volna ez a darab sokkal jobb.
Ebben a "magyar sötét fantasy" kategóriában a Herceg haladéka nagyságrendekkel
összeszedettebb - és valahol az is szomorú, hogy ez az egyetlen, ami eszembe
jut, hiszen az 2006-os.
|
Ne merészelj eljönni a bát micvámra |
|
Wolkens ajánlója
Adam Sandler ezúttal az egész családot magával vitte a forgatásra, és nem csak
nézelődni. Egyik lánya a film főszereplője, és hogy ne legyen túl bonyolult a
dolog, mindkét lánya a lányát játssza, és még a felesége is szerepet
kapott.
A történet nem kifejezetten acélos, de hát a tinivígjátékoknak többnyire nem is
ez az erőssége. A szokásos sztereotip középiskolai karakterek és szerelmi
drámák, féltékenység, satöbbi. Az egésznek a felnőtté válás zsidó szertartással
történő megünneplése, a bát micva ad keretet. Stacy (Sunny Sandler) készülne is
rá, ha nem érné egyik sorscsapás a másik után. Ezeknek a jelentős részét persze
pont ő okozza, vagy húzza magára – a fordulópont nyilván az, mikor rájön arra,
hogy hol hibázott, és megpróbál mindent jóvátenni. Vígjátékról lévén szó, a
kimenetel nem lehet kétséges. Kellemes szórakozás és hangulatjavítás bő másfél
órában, amihez nagyban hozzájárulnak a mellékszereplők is, különösen az
excentrikus Rebecca rabbi szerepében Sarah Sherman. Hiányosságai mellett is
érdemes adni a filmnek egy esélyt.
|
Blue Beetle |
|
Raf ajánlója
Ennek a filmnek a moziba küldése teljesen értelmetlen dolog volt, több
szempontból (a teljesség igénye nélkül):
- a DCEU része, nem a DCU-é
- ráadásul ugye ezt rebootolják most, nagyban (hacsak az írósztrájk keresztül
nem húzta ezt IS)
- újabb eredettörténet, azok minden hozadékával együtt - pont olyan eredeti,
mint egy háromszor, indigóval átmásolt hamis aláírás egy ellenőrző füzetben
- cserébe csupa latinX stáb - kivéve Szarandon Zsuzsa, aki szegényem pont olyan
hitvány, mint a film maga
- olyan altesti humorral operál, hogy hiába a 16(!!!)-os karika az elején, a
"viccek" (mind a hét kb.) max az általános iskola alsósok számára szórakoztató;
de nekik legalább NAGYON
- a 120 milliós (bevallott) költségvetés biztosan nem a CGI részlegre lett
szánva (de akkor mire amúgy?)
Megtekintésre nem ajánlott.
|
Gran Turismo |
|
Wolkens ajánlója
Akinek még nem mondtam volna: a Blender szerintem a világ legjobb szoftvere,
ami animációs film kategóriában mindent IS tud.
És hogy ez miért érdekes egy filmajánlóban? Azért, mert végefőcím alatt pár
másodpercig látható, amint éppen készül a film egyik részlete Blenderben.
Igen, a Gran Turismo jelentős mértékben támaszkodik a számítógéppel generált
látványvilágra. A néző szerencséjére ez nem nagyon látszik, kivéve persze, ahol
az alkotók akarják, hogy látsszon. Ott viszont szájtátós.
A videojátékosból autóversenyzővé váló srác története - bár valós eseményeken
alapul - felsorakoztatja az összes kötelező klisét, az idős(ebb) visszavonult
mester karakterétől (David Harbour alakítása egyértelműen a film legnagyobb
erőssége) az előre tökéletesen kitalálható buktatókat és szenvedést leküzdve a
csúcsra jutó ifjú titánig (Archie Madekwe). A meglepő az, hogy a
kiszámíthatósága ellenére a film remekül működik. Nem csak azért, mert
látványos, hanem mert izgalmas, pörgős, és közben hat az érzelmekre, és ahhoz
képest, milyen arányban van telepakolva az autóverseny-rajongóknak garantáltan
libabőrt okozóan megkomponált jelenetekkel, teljesen korrekt a karakterfejlődés
része is.
Ajánlott, nem csak azoknak, akik fejből tudják a Nordschleife-től a
Hungaroringig (ahol egyébként a film jelentős része készült) az összes pálya
alaprajzát. :-)
Raf ajánlója
Neill Blomkamp.
Berobbant a District 9-nal (folytatást még mindig várják egyesek, de valszeg
nem lesz belőle már semmi :-( ), hozott egy Elysiumot, egy Chapppie-t. Aztán
dolgozott (sokat) egy Ripley-s Aliens-folytatáson, Hicks-szel, Newt-tal együtt
- csak éppen Ridley "megbuggyant" Scott egyrészt megtorpedózta a projekt,
másrészt megcsinálta a Covenant-ot (double kill: ha már keresztbe teszel egy
ígéretes projektnek, legalább olyan filmmel, ami szar).
Nem tudom mivel vették rá a Gran Turismo elkészítésére (nem hiszem, hogy
pénzzel (vagy legalábbis nem SOK pénzzel), hiszen potom 60 millió volt kb. a
film), de megérte. Ó nem, nem lett mestermű. Nem az. Egy tisztes iparosmunka.
Csupa klisével. Ja és valós eseményeken alapul.
Nem jó ómen, ugye? Szerintem sem. És mégis, mindezek ellenére fenemód (igazából
a "kibaszottul" szót használnám, de ilyet nem illik se leírni, se semmi)
működik. Klisék? Pipa: váltások (csak nem váltókarral, hanem fülekkel,
mégiscsak XXI.-ik század), gáz-fék, arc mutatása, dráma, hajsza a pontokért.
MIND pipa. Ha láttál két autóversenyzős filmet, akkor tudod mire lehet
számítani. De (mint azt párszor említettem) működik a cuvée - leginkább David
"Hopper serif" Harbournak köszönhetően, akik lubickol a szerepben; meg kicsit
Virágzás "mint egy jópasi akiből rossz alkesz lett" Orlandónak. Na és a
látvány. Az is ott van! Nem tudtam eldönteni sokszor, hogy most valódi autók
mentek vagy CGI (szerintem valódi volt, mind!), nagyon pöpecül néz ki a film
- és ha nem ismered kanyarról kanyarra pontosan a Hungaroringet, fel sem fog
tűnni, hogy a legtöbb helyszín az bizony a mogyoródi pálya!
Minden autó- és autóverseny-rajongónak kötelező. Harbour-fanoknak is. Meg úgy
mindenkinek. Ne legyen ennél rosszabb autóversenyes film. Ever (felkészül
Bread Pitt F1-es filmje? Egyelőre kétlem, de majd meglátjuk).
Kapcsolódó ajánlók
|
The Flash |
|
Raf ajánlója
Azt mondják, a gyerek pont olyan, mint a neszkávé: pillanatok alatt elkészül
és egész éjjel ébren tart. Na, a The Flash-re egyik sem igaz. Sőt, igazából
"örülhetünk", hogy egyáltalán moziba kerülhetett a film. Legfőképpen Ezra
Bridger, izé, Miller miatt elég sokáig úgy volt, hogy elsinkófálják, majd
leírják az adóból (felkészül: élőszereplős HólatinX, született Hófehérke).
Nekem volt szerencsém (értsd: "szerencsém") megnézni, mert nem sokkal a mozis
premier után ki is dobták streamingre, hátha sikerül 1-2 palimadarat beetetni,
hogy megnézze. Szerintem a terv sikeres volt.
Maga a film a Flashpoint Paradox egy újabb(!) remake-je (mert maga a WB már
készített egy egész estés rajzfilmet ebből, nem is olyan régen). Csak rosszabb.
És benne van Ezra Miller. Dupla szerepben. Az idősebb még teljesen oké, de a
fiatalabb alteregója olyan satuhülye, olyan idióta, hogy arra szavak nincsenek.
18 évesnek adják el itt Millert, mégis úgy viselkedik a karakter, mintha egy
nagycsoportos ovisnak adtak volna egy energiatalt, egy tábla csokit és egy
kosár kismacskát. Pont úgy. PONTOSAN ÚGY. Ilyenek a vele kapcsolatos "viccek"
is - az említett gyermekek tudnak max ezeken nevetni (tisztára kékbogár, pedig
ez volt előbb készen).
Na és akkor beszéljünk az elefántról is a szobában: a CGI. vagyis az a valami,
amit annak próbáltak eladni. Sokat szidják a Marvelt, hogy milyen nem jó
mostanában a filmjeik látványvilága. Kérem alássan, ez a film hivatalosan 200
millió zöldhasúból készült (tutira sokkal többől), de egy Sharknado 4-szintű
látványvilágot (értsd: "látványvilágot") kapott. A csecsemős részt érdemes
megnézni, besír az ember rajta. És a végső csata... Egy kietlen sivatagban
játszódik. EGY SIVATAGBAN. Kopár, egyszínű, sík részen. Ötletem nincsen, mire
ment el ENNYI pénz, de nem a grafikusokra, az tuti. És akkor még nem is
beszéltünk a finálé multiverzumos arcairól (SZÓ SZERINT arcairól - vagyis
azokat az izéket, amiket annak szántak)!
Persze vannak jó dolgok is a filmben: Michael Keaton leírta a teljes kört:
Batman -> Madárman -> Keselyű -> Denevérember. Jó, Mr. Keaton szinte
bármit fel tud dobni (kivéve a parókát és az álszakállt, amit ráragasztottak
temporálisan). Jó volt a minicsavar is a végén (tökre nem lehetett látni jönni.
Amúgy de.).
Elvakult DCU (DCEU?) és Ezra Miller fanoknak kötelező - akik szerették Keaton
Batmanét is megnézhetik, neki köszönhetően nem lett egy orbitálisan rossz film.
Na de mindent a nosztalgiával adjunk el? Nem elég a Stranger Things?
|
Willy's Wonderland |
|
Wolkens ajánlója
Ha van Hollywoodban nehezen beskatulyázható figura, akkor az Nicolas Cage. A
csávó több, mint 100 filmben játszott, és ezeknek a filmeknek nagyobb a
szórása, mint egy balatoni viharban hánykolódó teszkós matrac tetején
támolyogva ellőtt szivacslövedék sorozatnak. Játszott egyrészt olyan remek
mozikban, mint az Ál/Arc, a Szikla, meg az egyik személyes kedvencem, a
gyilkosan szatirikus Mom and Dad, másrészt olyan hulladékokban, mint a
gyakorlatilag nézhetetlen Mandy, a kettő között meg egy csomó, kétes művészi
értékkel bíró, ám vitathatatlanul bűnös élvezetet adó darabban, mint a
Szellemlovas vagy a Féktelen harag, illetve legutóbb a Renfield. A Willy's
Wonderland ebbe az utóbbi kategóriába esik, tökéletes Zs kategóriás szösszenet,
és mocskosul szórakoztató.
Nicolas Cage, mint a Nevenincs Magányos, Szótlan Hős egy csapdába sétál, amikor
- egyéb lehetőség híján - elvállalja, hogy egy éjszaka alatt kitakarítja az
elhagyatott Willy's Wonderland vidámparkot. Nem is sejti, hogy a park
emberméretű figurái valójában gonosz lelkek által megszállt animatronikus
szerkezetek, akikkel a kisváros lepaktált, hogy némi friss emberhús ellenében
ne a helyi lakosságot tizedeljék. De a Takarítót nem olyan fából faragták, aki
ilyentől visszariad. Az ő dolga, hogy takarítson, és mindeközben betartsa a
kötelező pihenőidőket. És ő eszerint is jár el: munkaidőben mint a gép,
dolgozik, a szünetekben meg energiaitalt tol magába és flipperezik. Nem is
lenne gond, ha a fránya gépszörnyek nem törnének az életére. De a csávót még
csak ez sem idegesíti, csak az, hogy nem hagyják takarítani. A vérére szomjazó
rémeket csak akkor küldi a roncstelepre, a Mortal Kombat című videojáték
ultraerőszakos kivégzéseit megidéző módokon, amikor rendetlenséget okoznak.
Fröcsög a gépolaj, szikráznak a szakadó drótok, reccsenek a kettétörő
csapágyak, szakad a műszőrme borítás.
Persze vannak még mellékszereplők is a filmben, követve a kötelező kliséket, de
ezt kivételesen nem hibának érezzük, szinte hiányozna, ha nem lennének.
Két komoly gyengesége van a filmnek: egyrészt annyira sötétek a jelenetek, hogy
szinte semmit nem lehet kivenni, másrészt a műfajhoz jobban illett volna több
vér és több szex, de ezeken simán túltettem magam, olyan remekül szórakoztam
ezen az egészen.
A film rendes pénzügyi bukta lett: a tengerentúli mércével alacsony, 5 millió
dolláros büdzsének alig a tizedét hozta vissza, valószínűleg nem véletlenül
nézhető meg teljes terjedelmében a youtube-on. A youtube-os megnézés meg attól
lesz kifejezetten vicces, amikor egy jelenet közepén váratlanul beesik egy
mosogató- és súrolószer reklám. :-)
Kapcsolódó ajánlók
|
Teenage Mutant Ninja Turtles: Mutant Mayhem |
|
Raf ajánlója
Ha már mindenki univerzum építésbe kezd, a Nickelodeon (Paramount Pictures) sem
akart kimaradni - ha már a Bay-féle TMNT-filmek szépet buktak (főleg a
második), akkor lemásolják a Sony kb. egyetlen frencsájz-sikerét (ugye Venom,
ugye Morbius?!), a Pókverzumot, s csináltak egy kvázi-reboot, rajzolva.
Itt még a négy teknőc (teknős? teknősbéka?!) annyira kezdő (lásd még: Batman:
Year One), hogy itt bunyóznak élőben először, s igazából még senki sem
ismeri/látta őket - s tényleg tinik is.
Mint említettem vala, sokat másolt a Pókverzum(ok)ból, nagyon egyedi rajzstílus
jellemzi (pipa), fiatalok, kezdők a főhősök (pipa), de mégis a téma és a
főhősök miatt mégsem érződik másolatnak, max csak hommidzsnak. Gyerekeknek
készült, de a felnőttek is élvezhetik (annyira, hogy KÉPESEK VOLTAK a legelső
élőszereplős TMNT mozifilmből a Vanilla Ice-os Go Ninja Go-t beletenni -
megtekinteni csak saját felelősségre), sőt, direkt csak nekik szánt poén is van
benne pár.
Rajongóknak kötelező - érdeklődőknek szintén, mert bő másfél óra szórakozást
tud nyújtani a film.
És nem, a piros kendős nem Raffaelló. Soha nem is volt. Pont annyira az, mint
Rozsomák Farkas. Semennyire.
Kapcsolódó ajánlók
|
Titkos invázió első évad |
|
Raf ajánlója
Végre elkészült a Titkos invázió képregény folyam sorozat változata. Sajnos ez
is a "mediocre" MCU-sorozatok sorát gyarapítja - spoileres leszek.
A skrulloknak Nick Fury ideiglenes otthont adott, míg nem találnak valami
lakható bolygót - csak éppen hiába telt el sok év, ez nem sikerült. Cserébe a
skrullok egy szakadár csoportja igyekszik kirobbantani a harmadik világháborút,
aminek folyományaként megörökölnék a Földet. Terv, cselszövés, ármány,
konspiráció, kibenbízhatsz.
Elég rosszul áll minden kritikai oldalon és kommentfolyamban a sorozat. Sajnos
hiába az alapvetően nagyon jó alapötlet (kiben bízhatsz, ha magadra vagy
utalva), ha a megvalósítás még a jótól is messze van. A kémes-kiazáruló vonal
csak hellyel-közzel működik (akkor viszont jól), szerették volna (legalábbis
gyanítom, hogy ez volt a szándék) a Kapkettő hangulatát megidézni, de... Hát
nem sikerült. Még egy kis talmi csillogást mutat az évad zárásaként az invázió
utóhatását bemutató uszkve három perc, abban is volt (lehetett volna)
lehetőség, de...
A lehúzás nem kis mértékben köszönhető annak is, hogy mind Maria Hill
karakterét kinyírják, mind Thalos-t. Értelmetlen volt? igen. Szükséges? Nem
igazán.
Na és a finálé, a szokásos "két egyforma erővel rendelkező személy összecsap,
egyik nyer" - de legalább rövid volt.
Csak nagyon rajongóknak ajánlott.
|
MEG 2: az árok |
|
Wolkens ajánlója
Újraolvastam a MEG első részéről írott ajánlómat, és noha a leírtak nagy része
a folytatásra is érvényes, mégis azt érezzük, az alkotók fejest ugrottak a B
kategóriából a ZS-be. Nekem azon a ponton dobta le az agyam a szíjat, amikor
Jason Statham héccáödven atmoszféra nyomáson úszkált búvárruha nélkül (de
legalább elszánt arccal meg összehúzott szemöldökkel :-)), és ez csak egy,
hangsúlyozom, csak egy a gigantikus logikai, fizikai, kontinuitási meg minden
más hibák sorában. Na, innentől végigröhögtem a filmet, és olyan szinten
felfrissültem, hogy le se bírtam feküdni hajnal egyig, persze lehet, hogy ebbe
a filmhez tökéletesen illő popcorn-kóla kombó is belejátszott. :-) El is
gondolkodtam, mikor láttam utoljára ennyire vegytiszta, ám mégis méregdrága
Zskat mozit, és hát egészen a Dwayne "The Rock" Johnson nevével fémjelzett
Törésvonalig kellett visszamenni, ami még a MEG első részénél is régebben volt.
Raf ajánlója
5 év után "végre" elkészült a nagy sikerű Meg folytatása, a Meg 2. Potom 130
millió dollárból (és ki tudja mennyi kínai jenből) forgatott mocsok, aminek
az elkészítésében részt vevő összes embert börtönbe kéne zárni és eltiltani a
filmezéstől.
Nincsen azzal semmi gond, ha egy film szar. Előfordul. Vannak direkt szar
filmek (Velocipásztor és tsai), vannak véletlenül szar filmek (The Room -
mondjuk annak "valamiért" kultusza lett, és még filmet is csináltak róla, hogy
hogyan készült - mondjuk az a film nagyon jó) és vannak a sok pénzből forgatott
szar filmek, amik komolyan veszik magukat. Sőt vannak olyan filmek is, amik nem
csak szarok, sok pénzből készültek, de még a fizikával (SEM) sincsenek
köszönőviszonyban és a saját maguk által létrehozott világ szabályait sem
tartják be. Na, erre a tökéletes példa a Meg 2: Az árok.
Oly sok kínzó kérdés merült fel bennem a moziban:
- hogy nem hat SuperStathamre a kb 750-800 atmoszféra nyomás? Oké,
elmondták(!), hogy ha nincsen az orrüregében(!!!!!) levegő, akkor nem lesz
gond. Nem lett.
- hogy húztak fel egy komplett vízalatti bázist a tenger mélyére úgy, hogy a
felette trónoló olajfúró torony megfigyelői nem vették észre azt, se a
kitermelést?
- mire ment el az a 130+ misi dollár? Statham-re? Mert nem a CGI-ra, az tuti -
a víz alatti "jelenetek" még csak-csak, de minden más, hát...
- mi szükség volt erre a filmre? Csak mert a dolgok jelenlegi állása szerint
éppen nullszaldós (hivatalos adatok!).
- ugye nem fognak többet csinálni?! (csak mert 6(!) "könyvet" írt Steve
Alten)
- miért tolt Mr. Toronyugró szuperhős landolást?! És ha már tol egyet, miért
nem lódítottá hátra a haját, mint a Fekete Özvegy szokta?!
- miért néztem meg? (ne akard tudni)
Megtekintésre senkinek, de senkinek nem ajánlom! Se most, se végső
elkeseredettségben, se soha. Nem, nem, nem. Ezerszer inkább a Homoki cápákat.
Az is szar, de legalább nem veszi komolyan magát.
Kapcsolódó ajánlók
|
Oppenheimer |
|
Wolkens ajánlója
A filmről nehéz bármit mondani, ami nem tartalmaz szuperlatívuszokat, így meg
sem próbálom. Számomra az év messze legmagasabb színvonalat képviselő filmje az
Oppenheimer, minden területen, legyen szó forgatókönyvről, rendezésről,
színészi játékről, feszültségépítésről, hangeffektekről, látványvilágról,
bármiről. Elfelejteti veled, hogy egy filmet nézel, miközben vastagon él
filmes, köztük (ál)dokumentumfilmes eszközökkel. Úgy jó, ahogy van, de a három
órás játékidejével rendesen megterheli a néző agyát. Készülj fel erre, és ha
csak egy filmet nézel meg az idén moziban, az Oppenheimer legyen az, IMAX
vásznon, angol eredetiben.
Magyar verzió: három perccel a film vége előtt elment az áram a plázában (nem
csak a moziban), és egy óra alatt sem sikerült helyreállítani, így éppen csak a
végét nem láttuk. :-(
Raf ajánlója
C. Nolan londoni lakos elolvasta az Amerikai Prométeuszt (nem, ez nem a
Prométely novellája, hanem J. Robert Oppenheimer-ről szóló könyv), s úgy
gondolta, ha már elolvasta, meg is filmesíti, s ha már megfilmesíti, akkor egy
füst alatt elkészíti eddigi élete leghosszabb moziját is.
Igen, 180 perc, majdnem 3 óra.
De az az igazság, hogy moziban abszolúte nem érződik ennyinek (de azért az
innivalóval csínján!), köszönhetően a történetnek (ami eléggé igaz, ahogy
utánanéztem, nem igazán süthető rá a szokásos "igaz történetek alapján" (értsd:
még az alapötlet is csak háttal állva, hunyorítva, messziről hasonlít)), a
megvalósításnak és a színészeknek (az egy főre eső neves/tehetséges színészek
száma legalább kettő) - ha még nem láttad, SEMMIKÉPPEN ne nézz utána, kik
játszanak benne a trélerekben feltűnt arcokon kívül! Érjen csak meglepetésként.
Sokként. Kinek mi.
Nem lehet azt mondani, hogy nem hatásvadász a film, de mégis olyan jól
egyensúlyozik végig, hogy nem bántóan az! A dialógusok is jól vannak megírva,
előadva (baráti ugratások, riposztok főleg!), a látvány, amikor kell letaglózó
(nem, nem F. Pugh ruhátlan jeleneteire gondolok, drága, perverz olvasóm) - az
egyetlen, ami felróható a filmnek, az a szokásos nolánia: Kristóf barátunk nem
nagyon tud női karaktereket írni és rendezni. Pedig azért olyan nem kimondottan
tehetségtelen nénik álltak rendelkezésére, mint a már említett Flóra, Tompa
Emília vagy akár Thirlbi Olívia - és mégis, egyikőjük sem volt több, mint a
klasszik "damsel in distress" - a Bechdel-teszten pedig az egész bukta
lenne.
Mindezek ellenére egy zseniálisan jó film egy nem kimondottan könnyű témáról
(és itt nem csak az atombombára gondolok), majdnem teljesen zseniálisan
kivitelezve, amit mindenkinek látnia kell. Kötelező.
Amit viszont nem értek - hivatalosan 100 misiből csinálták a filmet. DE
HOGYAN?! Ez lett volna MINDENKI részéről a szívesség mozi (lásd még: Jay és
Néma Bob visszavág megfelelő jelenete)?!
|
The Witcher harmadik évad |
|
Wolkens ajánlója
Az évad első háromnegyede elég jól hozza a korábbi szintet, leszámítva azt,
hogy egy idő után az átlag néző teljesen elveszti a fonalat, ki kivel van, ki
kit árul el és éppen miért. A hatodik rész csatajelenete majdnem olyan erős,
mint az első évad nagy ütközete volt... aztán az utolsó két részre mindent
elveszít a sorozat: a lendületet, a történetet, a színészek lelkesedését, a
büdzsét, egy kínszenvedés az egész. A hetedik rész IMDB-n 4,1 ponton áll,
szemben az első hat rész 6,1-es átlagával, és a helyzet az, hogy teljesen
megérdemelten. A tipikus eset, amikor a kevesebb több lett volna, személy
szerint én a nézőknek a Trónok harca 8. évadához hasonló szembeköpését érzem
az utolsó két epizódban. Kár érte.
Kapcsolódó ajánlók
|
Mulan (1998)
versus
Mulan (2020) |
|
Wolkens ajánlója
A Disney agytrösztök totálisan elhibázott, cserébe annál jobban erőltetett
ötleteinek egyike a legendás rajzfilmek élőszereplős újraforgatása. A Szépség
és a Szörnyeteg "csak" teljesen felesleges volt, mivel lényegében képkockáról
képkockára másolta az eredetit. A Mulan esetében még rosszabb a helyzet: a
változtatások elvették az eredeti összes báját, és a kedves meséből egy szinte
komor fantasyt csináltak. Persze egy komor fantasy még mindig lehetne jó, de ez
nem az.
A történet szerint a fiatal lány, Mulan férfinak öltözve, öregedő apja helyett
vonul be katonának, hogy megmentse Kínát, de különösen a császárt a fenyegető
támadásoktól. Természetesen lebukik, és az erősen férfiközpontú hadsereg a
továbbiakban nem tart igényt a szolgálataira, hiába a hősiessége. Aztán végül
sikerül bebizonyítania, hogy egy nő is lehet igazán jó harcos, és kivívja a
férfiak tiszteletét.
Nem biztos, hogy meg tudtam volna mondani, hogy a humor és a cukiság totális
hiányán hívül pontosan mi a bajom még az új változattal, de pont tegnap
sikerült látnom egy videót:
(köszi, Keszi :-)), ami elég pontosan rávilágít a lényegre. Ez pedig az a
sajnálatos, a Disney-re mostanában különösen jellemző trend, hogy a női
szuperhősök alapértelmezésben tökéletesek, már nincs is hova fejlődniük, csak
szabadjára kell engedniük a képességeiket. Ez volt többek között az Ébredő Erő
legfájdalmasabb hibája is, és belegondolva, ez az új Mulané is. Márpedig
karakterfejlődés nélkül hiteltelenek a hősök, így aztán nem is tudjuk igazán
megkedvelni őket. Meg a róluk szóló filmeket sem.
Szóval ha még nem láttad az új változatot, ne is nézd meg, szedd elő az
eredetit, az még 25 év elteltével is abszolút nézhető.
Kapcsolódó ajánlók
|
Barbie |
|
Wolkens ajánlója
Szinte mindenki el van ájulva attól, hogy a Barbie mekkora nagy dobás: görbe
tükör vicces köntösben meg minden, és hát... én vagyok az, aki az ellentábort
erősíti.
Le kell szögeznem az elején: a Barbie nem rossz, sőt. Kifejezetten
szórakoztató, remek a színészi játék (egy Oscart kérünk Ryan Goslingnak, de
tüstént!), a látvány abszolút hangulatos a súlyosan telített színekkel, a
célzottan műanyag hatású díszletekkel és a rengeteg, a háttérben megbújó
aprósággal, és élvezhetők a zenés-táncos betétek is. Szóval amit látunk, az egy
vígjáték-musical-fantasy-groteszk-társadalomkritika, ami pont olyan ízletes,
mint egy barack-tej-méz-fahéj-ecet turmix: egészen addig jó, amíg az utolsó
hozzávalót bele nem öntöd.
Az alapötlet nem lenne rossz: mindegy, hogy a nők vagy a férfiak diktálják a
társadalmi normákat, a másik fél kötelezően rosszul jár. Az nem jó
(bár kétségtelenül vicces), ahogy a film ezt az egészet végtelenül
leegyszerűsített üzenetekben kommunikálja, meg ahova több csavaron keresztül a
végén kifuttatja: jobban működik mindkét fél, ha önmaga tud lenni és nem függ a
másiktól, akár azon az áron is, hogy nincs is közöttük párkapcsolat vagy
vágyakozás a másik iránt. Ez pedig lényegében az a helyzet, ahonnan az egész
konfliktus kiindul Barbie világában, leszámítva, hogy akkor Ken még szerelmes
Barbieba. Az ideális állapot tehát egy full individualista társadalom az
alkotók szerint, a mondat végére úgy odatéve a femináci pontot, hogy a toll
átszakítja a papírt: Barbie, mint többet érdemlő nő, a való világban tud
kiteljesedni, míg a buta Kennek az is jó, ha a babák álomvilágában marad.
Hát, ezekkel a gondolatokkal nem tudtam azonosulni.
Raf ajánlója
Azt mondják nálam okosabbak, hogy ha egy film-projekt bekerül a "development
hell"-be, akkor annak sosem lesz jó vége (de ez igaz a játékokra is, lásd Duke
Nukem Forever). A Barbara (becézve: Barbie) 2009 óta járta halivúd stúdióit -
pihent öt évet az Univerzális Képeknél, aztán a Sunyi ragadta magához, ahol még
Amy Schumer (YIKES) is szóba került, mint főszereplő; végül 2018-ban lejárt az
opció, és így került a Vórner Fivérekhez (és a húgihoz, Dot-hoz). Valamikor
sikerült két fél-amatőr írót (Greta Gerwig és Noah Baumbach) is megszerezni,
akiknek a filmográfiájában olyan filmek szerepelnek, mint "Hanna a lépcsőn megy
fel" meg "Lánymadár" vagy "Tintahal és Bálna", esetleg a "Zöldhegy". Ja meg
szereplés egy Dua Lipa klipben.
Mindezek ellenére (vagy éppen ezért????) ennek akét alaknak (micsoda klisé, a
férfi hagyta(?) a nőt rendezni) sikerült egy olyan filmet összerittyenteni, ami
egyrészt egy görbe tükör a társadalom számára - egyszerre mutat be a
patriarchátusnak éppen úgy, mint a femináciknak, de közben mégiscsak egy
tanmese is a femináciknak éppen úgy, mint a magukat elnyomva érző férfiaknak.
Mindenkinek felmutatja a középső ujját, de közben kicsit el is magyarázza, mit
hogyan lehetne jobbá tenni, ha akarjuk (akarjuk?).
Margot Robbie és Ryan Gosling a két főszereplő (mellékszerepben meg a fél SexEd
stábja) - kémia nem igazán van köztük, de amúgy miért is lenne, hiszen az egyik
egy sztereotipikus Barbie-t alakít, másik meg csak Ken-t?! Én mindig is igen jó
véleménnyel voltam Herr Gosling színészi képességeiről (elég csak a Drive-ot
vagy az új Blade Runner-t megnézni, de napestig lehetne sorolni, ki nem hagyva
a Disney-s gyerekműsorokat), de amit itt kellett hoznia - hát, ezt látni kell.
Amit még látni kell a gag reel, mert nem hiszem el, hogy nem jutott egy perc
sikeres felvételre 10 másik elröhögött/bakizott. Viszont előre szólok, hangja
Ryan-nek, az nincsen. De lelkes.
Én mindenkinek csakis ajánlani tudom - de arra készüljön fel minden néző, hogy
ha moziban akarja megnézni, igen nagy az esélye, hogy az egy főre eső rózsaszín
ruhadarabok száma kettő. (megjegyzés: nem vagyok sznob (kérdezzetek meg bárkit
- bárkit aki számít!), de nekem nagyon olyan érzésem volt, hogy a
legrózsaszínesebbek értették meg a legkevésbé/jött át nekik a
mondanivaló(t)/film(et).)
Megnézem eredetiben is, hiába volt jó a szinkron. Because i'm KENough.
Kapcsolódó ajánlók
A cikk utoljára frissítve: 2023.10.
Vissza a lap tetejére |
Vissza a nyitóoldalra
|