Filmajánlók 51.

Pókok

horror

Wolkens ajánlója
Horrorfilmről általában nehéz tárgyilagos hangvételű, analitikus ajánlót írni, most mégis megpróbálkozok vele. :-)
A nagyra nőtt és túlszaporodott állatokról szóló szörnyfilmek általában felvetnek a nézőben néhány, kínzóan megválaszolatlanul maradó kérdést:
- miért nem szaporodott és nőtt nagyra ez a faj eddig is ész nélkül?
- mit eszik a szűk helyen túlszaporodott populáció (a szereplőkön kívül)?
- miért nem fullad meg és csuklik össze a sokszorosan túlméretes állat?*
Ezekre a kérdésekre a Pókok sem próbál meg választ adni. Viszont a hibái ennyiben nagyjából ki is merültek. Noha konkrét adatot nem találtam a gyártási költségekre vonatkozóan, érezhetően alacsony büdzséjű filmről van szó, amit kifejezetten jól ellensúlyoz a műfaj hagyományait követően, fokozatosan felépített feszültséggel, ügyes fényképezéssel, szépen megcsinált effektusokkal, élvezetes színészi játékkal, klausztrofób rettegéssel, némi humorral, és a kamerarángatás megfelelő helyen történő, nem túltolt, és emiatt hatásos alkalmazásával. Néhány klasszikus horror (elsősorban a REC 1-2) lenyomata egyértelműen érezhető, de zavaró koppintásnak nyoma sincs – ahogy felesleges, a nézőt a székében hátralökő, olcsó hatásvadász ijesztgetésnek sem.
Szóval objektíven nézve magas színvonalú, minőségi vérfagyasztást kapunk a pénzünkért. Az, hogy ezt ki mennyire tudja élvezni , na, az egy másik kérdés. :-)

* A vázrendszer és az izomzat keresztmetszete és a légcserére használt felület a méretnövekedés négyzetével arányosan nő, a testsúly a méretnövekedés köbével arányosan. Egy tízszeresére nőtt állat légzőszerve tizedannyira hatékony, a vázrendszere és az izomzata pedig tízszer gyengébb a súlyához képest, így gyakorlatilag életképtelen. Ez teljesen független attól, hogy milyen fajról van szó. Nem véletlenül nem nőnek a pókok méteresre, a gorillák meg toronyház méretűre. Megnyugodhatunk. :-)

Raf ajánlója
Kaleb bolondul a mindenféle rovar-hüllőért, persze, hogy kapva kap az alkalmon, mikor Alibánál (a libánál?) búcsúajit vesz, hozzácsap egy mérges pókot is. Ezzel nincsen semmi gond, nem ítélkezem, aki szereti az ízeltlábúakat, hát tegye. Csak csinálja otthon négy fal között, és ne legyen kötelező. Amúgy a probléma ott kezdődik, hogy bizony a pók elszabadul. Ott pedig folytatódik, hogy hozzá képest egy nyúlpár cölibátus-példakép. Értsd: szaporodnak, mint a rossebb, a lakók legnagyobb meglepetésére és kárára. Hamarosan Kálebék már a túlélésért küzdenek, mert teljesen elszabadul a PÓKol.
Szoktam vala mondani, hogy nem kis dolog, ha egy elsőfilmes alkotó (jelen esetben társíró és rendező) olyasmit tesz le az asztalra (értsd: vászon), aminek megnézése után egy nagyot csettint a nyelvével a néző, majd azt mondja: "Ez már döfi, ezt nevezem!", esetleg: "Nagy sahár ez az ürge, helltél már jobb elsőfilmessel?!". Ugyanis Vanicsek Szebasztián csatlakozott ahhoz a szűk körhöz, amiben azok az arcok vannak, akik első egész estés alkotásukkal maradandó és/vagy emlékezetes cuccal rukkoltak elő. Jó, nem lehet azt mondani a filmre, hogy teljesen és tökéletesen eredeti (mert ugye manapság MI AZ?), de abszolúte egyedi, ennek tetejébe kb 3 alátétből, egy marék zsebpiszokból és kb. 74 euróból készült. És ez egyetlen egyszer érhető tetten: az epilógusban, a porfelhőben!
Jump scare nem igazán van, ellenben hangulat és feszültség rendesen - és egy nagyon nagy adag társadalomkritika is, de nem ám szájbarágósan/kirakatjellegúen, hanem jól. Ahogy kell(ENE). És azt sem tudom felfogni, hogyan sikerült a shakycam-et úgy alkalmazni, hogy az ember nem a szemeit forgatja, hanem élvezi a műsort.
Sose voltam oda a rap-ért, hidegen hagy, mint a téli zima - de valahogy a fhansziák és az ő rapjük bármelyik fhanszia filmben passzol és magával ragad.
Pókiszonyosak NE nézzék meg - viszont aki szereti a stílust, az egy rejtett kincsre találhat. Nem véres, de nagyobb a feszültség a filmben, mint egy nagyon nagy tálca elektromos angolnában. Különösen ajánlott, tízből tíz pókláb.

Kapcsolódó ajánlók

REC

REC 2

Úriemberek első évad

krimi akció

Wolkens ajánlója
Eddie (Theo James), nemesi származása ellenére katonaként próbál szerencsét. Már százados, amikor váratlanul haza kell térnie: apja haldoklik. Az öreg halála után aztán a végrendelet sokkolja az egész családot: sok száz év óta először nem az elsőszülött (Daniel Ings a teljesen káoszos Freddy szerepében), hanem hősünk örököl úgy nagyjából mindent, a hercegi címtől a birtokig.
A pasinak már ez sem hiányzott, de a látszólagos megtiszteltetés valójában csak a bajok kezdete: hamar kiderül, hogy a családi kassza majdhogynem kong az ürességtől, az idősebb báty potom néhány millió fonttal tartozik pár uzsorásnak, az istálló alatt pedig nagyüzemi marihuána-termesztés folyik a hűvös Susie (Kaya Scodelario) irányításával. Eddinek gyorsan fel kell kötnie a nemesi alsóneműt, hogy úrrá legyen a helyzeten...
Ebben a sorozatban benne van minden, amiért az alkotót, Guy Ritchie-t a 25 éves "A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső" óta szeretjük: teljesen zakkant karakterek, sok vér, remek párbeszédek, "mindenki átver mindenkit, amíg körbe nem érünk" csavarok a történetben, vidám, állandóan betépett könnyűdrogosok és Vinnie Jones. :-) A történet leginkább csak háttér, hogy élvezettel figyelhessük, hogyan mászik ki a herceg és a drogbirodalom-örökösnő egyre jobban összecsiszolódó párosa a különböző slamasztikákból. Ennek megfelelően ne számítsunk patikamérlegen adagolt, precízen kidolgozott részletekre. Az évad leginkább lazán kapcsolódó, már-már esetlegesnek tűnő epizódok sorozata - egészen az utolsó részig, amikor megláthatjuk, hogyan kell szépen elvarrni egy forgatókönyv szálait
Kérjük a következő évadot. :-)

Szeplőtlen

horror

Wolkens ajánlója
A halálközeli élményei hatására rendíthetetlen istenhívővé vált fiatal Cecília nővér (Sydey Sweeney) a helyi plébánia megszűnésekor Amerikából egészen Olaszországig utazik, hogy egy, a külvilágtól elzárt apácarendhez csatlakozzon. Néhány baljós előjel után aztán megtörténik a csoda: a lány teherbe esik, anélkül, hogy megszegte volna a tisztasági fogadalmát. A zárda egy része ezután szentként imádja, egy másik része gyűlöli... a magzat meg szépen, lassan növekszik a hasában. A baljós előjelek közben egyre csak szaporodnak, és mindinkább úgy tűnik, erről a helyről nincs menekvés.
Az alig másfél órás horrofilm elég lassan indul, és ez ki is tart legalább a kétharmadáig. Ugyan nem unalmas, de azon felül, hogy időnként olcsó trükkökkel ijesztget, sok mindent nem nyújt, és az élményt csak tovább rombolja a minden dinamikát nélkülöző szinkron. Aztán a szüléshez közeledve elindul az ereszd el a hajam, de úgy, hogy jaj, és Sweeney megmutatja, hogy rettenetes hiba lenne őt az Imádlak utálni alapján tucatromkomos szőke cicababának beskatulyázni. Olyat alakít a film végén a 26 éves színésznő, hogy az még a nézőnek is fáj. Ha láttad Matilda Lutz átalakulását a Bosszúban, na, azt szorozd meg még hárommal-néggyel, és akkor kábé tudod, mire kell számítani. A patakvér akciót közben olyan finom szimbolikával megtűzdelve, hogy ha nem figyelsz oda, észre sem veszed.
Szóval olyan a Szeplőtlen, mint egy tökéletesre hangolt narancsos csokoládétorta az agyonpirospaprikázott halászléből meg pacalpörköltből (szigorúan kakasherével) álló ebéd végén. Baromi erős gyomor kell hozzá, de az utóíz, az feledhetetlen.

Raf ajánlója
Csecsília nővér egy gyermekkori trauma folyományaként apácának (miért apáca amúgy? Nem aNYáca kéne, hogy legyen, hiszen nők az ég szerelmére!!!!4!!!) áll, de mivel Detroit, Michigan-ben nincsenek már hívek, ezért egy olaszországi elfekvő-kolostorba megy, hogy letegye esküjét és szolgáljon, szegény és érintetlen maradjon.
Persze a baljós jelek sorakoznak -, legfontosabb közülük, hogy Ceci drága bizony áldott állapotba kerül, miközben szegény, szolgál és érintetlen. Mint az ahogy a vallási közegekben szokott lenni, a Gyermek elég hamar a Messiásként kerül várásra.
Nagyon janus-arcú a film - nekem az első két trimeszter helyenként fél évnek tűnt -, és akkor jött a finálé, amely felhozta a filmet a pincéből, és fellőtte az űrbe: szimbolikától sem mentes ending, ahol Szídni Szivi megmutatja, hogy nem csak csöcsökből áll a néni, tud is.
Az első kétharmad gyengeségéért a finálé olyan szinten kárpótol, hogy emiatt mindenképpen érdemes a műfaj rajongóinak megnézni.
Fun fact: 6 azaz 6 darab (rendes/nagy) jump scare van benne. El kéne engedni már ezt az olcsó és szar ijesztegetési módszert.

Kapcsolódó ajánlók

A bosszú

A cikk utoljára frissítve: 2024.04.

Vissza a lap tetejére | Vissza a nyitóoldalra